Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Ács László — Ács Lászlóné: Keresztelő, lakodalom, temetés Rábagyarmaton

ÁCS LÁSZLÖ — ÁCS LÁSZLÓNÉ KERESZTELŐ, LAKODALOM, TEMETÉS RÁBAGYARMATON Rábagyarmat nagyon régi község. A világtól szinte a legutóbbi időkig eléggé elszigetelődött. Vasútállomása nem volt, villanyt, autóbuszt csak 1960-ban kapott. A falu régi hagyományaiból így viszonylag sok mindent megőrzött. Az utóbbi 10 év azonban rohamosan söpörte ki a régi hagyományokat, amikből ma már alig-alig ál valami. Ezekből a régi szokásokból igyekeztünk egy csokorral összegyűjteni az öregektől, hogy legalább írásban maradjon nyoma az egykori népéletnek. 1. Keresztélő Komaasszonyt még a gyermek születése előtt hívtak. Itt a fcoraasszon-nak hívták. Ha mind a két fél keresztanyja volt a másik gyeremkeinek, akkor kötött komaság-völ beszéltek. Rendszerint ez is volt szokásban. Szülés után az asszonynak gyerekágyas levest főztek. A tojást megsütötték, vízzel fölengedtek, sót tettek bele, aztán fölforralták. A templomiba a komasszon vitte a gyereket keresztelésre. Mikor a gyermekkel a keresztelőről hazaértek, az érkező keresztanyát a házban ezzel a kérdéssel fogadták: — Mit hoztál? A válasz: —Éjjeli bárán, nappáli nyugodalom. Ezt háromszor kellett megismételni, hogy a gyerek jó legyen. A keresztelő mindjárt a születés után következő napon volt. Oka a magas gyermekhalandóság volt, nehogy a kisibaba keresztvíz nélkül haljon meg. Az anya ekkor még gyermekágyban feküdt, a keresztelőn nem vehetett részt. Keresztelőkor volt a paszita. Erre a keresztanya (komasszon) fehér fonott kosárban üres húslevest, főtt tyúkot, 12 kemence fenekén sült perecet („feneken sütt perec), 2 kuglófot (guglihupp), fékőttet (kráfli), porhut (linzer tészta) és 1 liter bort hozott. A perecből belehántak (beleaprítottak) az üres húslevesbe. A szülőanya egy hétig még az utcára se mehetett ki. Első útja a templomba vezetett, ahol mise után megszentelték, küeresztették, ezzel megszűnt a „tisztátalansága". 103