Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Ács László — Ács Lászlóné: Keresztelő, lakodalom, temetés Rábagyarmaton

Ekkor vitték hozzá a második komasszon-kosarat. Második alkalommal húsleves metélttel, mákoskifli, főtt tyúk, mákos-túrós rétes (kerekes) és 1 liter bor volt szokásos. Mindkét allfcalómmal hozott a keresztanya ajándékot, 2 rőf ruhát vagy ennek megfelelő értékű pénzt. Ezt az ajándékot korozsmának nevezték. A komahívás, kornasszon-kosár vivés ma is élő szokás, ma azonban már sokféle süteményt, gazdagabb ajándékot adnak. A keresztanya később búcsúkor, húsvétkor adott ajándékot a keresztgyermekének minden évben. (Játék, ruha — húsvéti tojás) 2. Házasságkötés A falu életében egyik legjelentősebb esemény a lakodalom volt. Ott volt ezen rendszerint a fél falu, hiszen mindannyian a rokonsághoz tartoztak. Elfelejtettek ilyenkor nélkülözést, véget nem érő munkát; a két-három napos vigadozás alatt sarokba vágták nehéz életük minden terhét, gondját. Készültek is rá napokkal, hetekkel előibb. Kialakították az évszázadokon át élő szokásokat, amelyek az idők folyamán alakultak ugyan, de bizonyos vonásaikat szinte napjainkig megőrizték. A napjainkban zajló lakodalmakból azonban mind több motívum hiányzik, mert mind kevesebben vannak, akik ezeket a szokásokat még ismerik. Hogyan is zajlott le 100—150 évvel ezelőtt egy lakodalom? Erre próbálunk az alábbiakban válaszolni. Ha a fiatalok elhatározták, hogy az életüket összekötik, a vőlegény ezt a szándékukat bejelentette a menyasszony szüleinek. Ha nem talált elutasításra, akkor otthon megbeszélte sajáit szüleivel is elhatározását. (Ha egyáltalán a fiatalok választottak, és nem a szülők döntötték el előre a párválasztást.) Ezután a vőlegény szülei rendszerint egy vasárnap délután elmentek a menyasszony szüleihez, hogy megbeszéljék a tennivalókat. A kézfogót a lakodalom előtt három héttel tartották a menyaszszony házánál. Előtte az ifjú pár elment a paphoz, (később a jegyzőhöz is), ahol .bejelentették szándékukat. A kézfogó evés-ivás, vigadozás közben zajlott le. A menyasszony jegykendőt adott a vőlegénynek, a vőlegény néhány forintot (még régebben krajcárt) a menyasszonynak. Ez utóbbi valószínűleg még a menyasszony-vétel hajdani emléket őrzi. Az eljegyzés komoly mozzanata volt a házassági szerződés. Ez elsősorban a célból köttetett, hogy a házasfelek valamelyikének esetleges rövid időn belül (2—3 esztendő) bekövetkező halála, különösen gyermektelenség esetén, ne idézzen elő vi104