Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Márfi Attila: A mozi megjelenése a 20. század elején Pécsett

Márfi Attila

A mozi megjelenése a 20. század elején Pécsett

Amikor a millennium tiszteletére 1895. október 5-én átadták Pécs város új színházpalotáját a Pécsi Nemzeti Színházat,1 2 3 több mint 100 éves múltra tekintett már vissza a pécsi színészet. Olyan száz éves múltra, amelynek fejlődési szakaszai egybeestek a jozefinista kultúrpolitika, a napóleoni háborúk, a reformkor, a Bach-korszak, a lassú konszolidáció, s végül a kiegyezés, azaz a dualizmus politikai-, társadalmi-, gazdasági és természetesen kulturális változásaival. S annak ellenére, hogy ma már szokatlan műfaji változatosság jellemezte a pécsi színpadot, s naponta léptek a közönség elé, gyakran csak félház előtt játszottak.: Ennek okát a színházigazgatók általában a már említett problémák mellett az alábbi - szintén külső' - tényezőkben látták: Előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a város előkelő és módosabb zsidó származású polgárai csak a fővárosi vendégjátékok alkalmával látogatják a színházat.’ Az 1900 óta hódító „futballőrület” közönség elvonó hatása is igen gyakran szerepelt a kifogások között. S igen hamar, már a 20. század első éveiben a kinematográfok, azaz a mozik elszaporodását is komoly konkurenciának tekintették úgy a színházi berkekben és a város vezetői is. Amely konkurenciaharc néha éles kirohanásokat és moziellenes hangulatkeltéseket is hozott. De a pécsi mozik elterjedését és fejlődését nem lehetett meggátolni.

AZ ELSŐ PRÓBÁLKOZÁSOK

A lyoni Lumiére testvérek világhírű találmánya, a mozgóképvetítés 1895-ben kápráztatta el a világot, s 1896 márciusára már Bécsben is láthatók voltak a szenzációs képsorok.4 Magyarországon a budapesti millenniumi kiállításon debütált az új technikai csoda 1896. április 29-én. Ezt követően a vidéki városok közül talán elsőként Győrbe jutottak el a „kinematografa” által vetített élő fényképek a Deák Ferenc utca és a Vásártér sarkán álló egykori Sörcsarnokban 1896 decemberében.’ Pécsre csak az 1900-as években érkezett meg az első utazó, vagy vándormozi, akkori nevén kinematográfia. A hat-nyolc filmből álló repertoárt pár napig látták csak a pécsiek, s nem is volt különösebb visz1 Márfi Attila: A Pécsi Nemzeti Színház felépítése. In: 100 pécsi évad. A Pécsi Nemzeti Színház száz éve. Szerk. Bezerédy Győző, Simon István, Szirtes Gábor. Pécs, 1995. 21-22. p. (Pannónia könyvek)

2 Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház Műsorának repertóriuma bibliográfiával, 1895-1949. 1. rész. Bp., 1992. (továbbiakban: Futaky, 1992.) 12-13. p. (Színháztörténeti könyvtár; 27.)

’ Futaky, 1992. 66-69. p.

4 Lippenszky István: Pécs mozitörténete. Pécs, 1983. (továbbiakban: Lippenszky, 1983.) 3-4- p.

3 Hárs József: A filmvetítés története Győrött 1896-tól 1912 végéig. In: Győri tanulmányok. 10. Szerk.

Honvári János. Győr, 1989. 97. p.