Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Márfi Attila: A mozi megjelenése a 20. század elején Pécsett
Sy szhangja az országot már lázban tartó új látványosságnak.6 7 5 év múlva azonban már a Mecsek alján is kezdetét vette a mozi láz' Ezt megelőzően azonban egy másik próbálkozásnak is otthont adott a város, de nem a szabad tereket, s ideiglenes sátrakat, hanem az új színház épületét igénybe véve. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis 1899- ben hozta létre Budapesten, a Kerepesi úton az Uránia Tudományos Színházat.8 Ez a testület tudományos ismeretterjesztő' eló'adásokat tartott, főleg a tanuló ifjúság számára, s ezekhez a programokhoz már felhasználták a mozgófilmeket is. Az impresszárióként is működő Gróhr Sándor ugyanis 1902 kora nyarán 5 napos vendégjátéka során,9 amely az ifjúság számára népszerű előadásokat is megtartották, a sikersorozatát Budapesten elkezdő kaliforniai táncosnőt Isadora Duncant léptette fel a Pécsi Nemzeti Színházban. A görög regék és hitvilág hangulatát idéző balettest jól kiegészítette az Uránia Társaság összetett, mozivetítésen is alapuló műsorát.10 A művészi és erkölcsi sikert azonban nem követte anyagi haszon, sőt ráfizetéses volt a vállalkozás.11 Talán emiatt az 1916-ig létező Tudományos Színház többször már nem próbálkozott Pécsett. De ebben szerepe lehetett annak is, hogy időközben óriási népszerűségre tettek szert az első projektográfok. S ez a népszerűség 1905-ben kezdődött el Lifka Ernesztin Elektro-Bioskop Színházának közel fél éves működésével.12 Az újvidéki (ma: Növi Sad, Szerbia) Lifka család 1901-től már önálló filmeket is készített. Ezért a híradó-film egyik hazai kezdeményezőjeként tartják a családot számon. Pécsett a Búzatéren építették fel rendőrkapitányi engedéllyel 1905 májusában a mintegy 350 főt befogadó kinematográf bódéjukat. Ahol június 10-én volt a díszbemutató, amelyben többek között az orosz-japán háborúról, II. Vilmos német császár tangerei látogatásáról, a tengeri halászatról láthattak a helyiek mozgó képsorokat, és még egy operett változatot (Szamárbőr) is megcsodálhattak. Lifka Ernesztin 3 naponta újította meg előadásait, addig azonban napi nyolc előadást tartott kinematográfjában. A kb. 1 órás előadások 10-12 rövid filmet tartalmaztak, amelyek 2-8 perces időtartamúak voltak. Az előadások alatt harsány kikiáltó magyarázta a látottakat, s a zenei aláfestést pedig orgonazene szolgálta.13 S ez a fajta látványosság olyan hatással volt a pécsi publikumra, hogy már június közepén elismerő értékelés jelent meg a Pécsi Napló hasábjain, kiemelve, hogy „A világ legcsodálatosabb dolgai, esetei, látványosságai társulnak a néző elé és bámulatra ragadják,”14 Valóban, a Lifka-féle bioskóp fő érdeme volt, hogy eddig a legjobb minőségű és nagy mennyiségű produkciót láthattak az ideiglenes bódéban. S annak ellenére, hogy a sajtó kedvezően fogadta a mozi elődjét, s a tettyei juniálison is nagy közönségsiker fogadta az újvidéki kinematográfot, a színházi körök egyelőre nem tulajdonítottak nagy jelentőséget ennek az új szórakoztatási ágnak. 6 Lippenszky, 1983. 5. p. 7 Uo. 8 Magyar színházművészeti lexikon. Szerk. Székely György. Bp., 1994. (továbbiakban: Székely, 1994.) 827. p. 9 Székely, 1994. 107-108. p. 10 Márfí Attila: Epizódok Pécs színjátszásának múltjából. Isadora Duncan vendégjátéka 1902 nyarán. = Echo 1999. 1. sz.. 30-31. p. 11 Uő: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban, 1886-1949. Bp., 1990. (továbbiakban: Márfi, 1990.) 108. p. (Színháztörténeti könyvtár; 24.) 12 Lippenszky, 1983. 5-6. p. 13 Lippenszky, 1983. 9-12. p. 14 Pécsi Napló (továbbiakban: PéN), 1907. júl. 21.3. p. 270
