Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Dominkovits Péter: Ügyvédek a 17. századi Szombathelyen. – Eredmények, kutatási feladatok
A familiárisi kötődésnek egy olyan karrierben is jelentősége van, amely Szombathelyhez kötődően indult, ugyanakkor a győri püspök székhelyére, Győrbe történő migrációval teljesedett ki. Balogfalvai Siey János 1600/1601-ben a bécsi egyetemen tanult, 1604-1605 során gyakran képviselt peres feleket Szombathely mezőváros törvényszéke előtt. 1608-tól Győr vármegye törvényszéke és közgyűlése, 1609-től 1621-ig a győri székeskáptalan földesurasága alatt álló Győr város ítélőszéke előtt fölöttébb sok alkalommal látta el kölönböző státusú felek, így oly főnemesek, mint Enyingi Török Ferenc, Nádasdy Pál, vagy egyházi vezetők - pl. Himmelreich György szentmártoni kormányzóapát - és nemesek képviseletét - pl. Poky család - is. Vagyonát, hivatali karrierjét ügyvédi tevékenységével alapozta meg. A korábbi Győr és Vas vármegyei birtokszerzéseket követően 1615-1620 között Fejér, Komárom, Somogy vármegyei szerzeményekkel immáron a régió középbirtokos nemességébe emelkedett; 1623-tól 1625 őszén bekövetkezett haláláig Győr vármegye alispáni hivatalát töltötte be.13 Siey János (Bécs) és Gorup János (Graz) pályaív rekonstrukciója az iskoláztatás fontosságára hívja fel a figyelmet. A Szombathelyen ügyvédi feladatokat ellátók döntő többsége esetében jelenleg nem ismert az iskoláztatás helye és szintje, ami csak részben írható a forráshiány számlájára. Ugyanakkor több Szombathelyen is tevékenykedő ügyvéd magas szintű tanulmányokat is folytatott, pl. a Sopron vármegyei származású Töttösy Gábor 1603-1605 során Grazban, a Ferdinandeumban tanult, 1604- ben baccalauresusi, 1605-ben magisteri címet szerzett,14 15 Guary Pál 1630-ban a bécsi egyetemen tanult,13 miképpen 1644-ben Enyedy Jánost a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem diákjai között találjuk.16 17 181 évtizeddel később, 1654-1658 során, Tallián István is a grazi egyetem diákjai között tűnik fel, az utóbbi esztendőben baccalaureus fokozatot szerzett.1' A szombathelyi pályakezdés, avagy ügyvédi tevékenység - illetve annak regionális kiterjesztése - után többük életpályája országos szintű lett; nevükkel gyakran valamelyik főméltóság ítélőmestereként is találkozhatunk. Így pl. Töttösy Gábor 1634- évben személynöki ítélőmesterként halt meg,ls 1682-1686 között minden bizonnyal a fent említett Tallián István töltötte be Esterházy Pál nádori ítélőmesteri tisztét.19 Az oktatás társadalmi mobilizációs családi stratégiaként is megjelent; a régió elismert ügyvédjének, Lindaméry Lénárdnak István fia 1674-ben ugyan13 Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben 1526-1789. Bp., 2004. (továbbiakban: Kissné, 2004.) nr. 631. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban; 13.); SzPSzKL VKML Minutae et connotationes variae; Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Protocolla ordinaria civitatis Ja- uriensis, 1-6. kötet, 1601-1620., passim, a tárgyidőszakot tartalmazó jegyzőkönyvekben szereplő számtalan ügyvédvallás és képviselet.; Gecsényi Lajos: Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században = Levéltári Szemle, 1988. 3. sz. (továbbiakban: Gecsényi, 1988.) 21., 33. p.; Vő: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái. 1.,. 1580-1616. Győr, 1990. nr. 639-640. 14 Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemem és akadémiáin, 1560-1789. Bp., 2004. (továbbiakban: Varga J., 2004.) nr. 103. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban; 12.) 15 Kissné, 2004. Nr. 841., Gecsényi, 1988. 14-34. p. 16 Zsoldos Attila: Matrícula Universitatis Tyrnaviensis, 1635-1701. Bp., 1990. 46., 220. p. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből; 11.) 17 Varga J„ 2004. nr. 369., 484.’ 18 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (továbbiakban: SL) Sopron Város Levéltára (továbbiakban: SVL) Oerteliana Lad. XXVIII. et CC.fasc. 4- nr. 268. 19 Papp László: Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése, 1681-1713. = Levéltári Közlemények, 1942/1945. (továbbiakban: Papp, 1942/1945.) 317. p.