Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Deák Ernő: A városiasodás folyamatai a Dunántúlon, különös tekintettel Vas vármegyére, 1780–1918

ken felüli arányban, a Muraszombati járás 114 faluja közül csupán 14, avagy 12,28% emelkedett felül az átlagon. Ebben a kombinációban összesen 184 falu haladta meg az 1280,36-os II. lépcsőt. Mivel azonban nem hagyható figyelmen kívül a két város, tehát Kőszeg és Szombathely, számításaink alapján 233.583 lélek lakott a II. átlagon felüli falukban; Kőszeg és Szombathely összlakosságát is beszámítva a teljes összeg 272.953, amit, ha 186-tal elosztunk 1.467,49-es középértéket kapunk. Ez a statikus számjegy arra szolgál, hogy további együtthatók bevonásával ennél az értéknél nagyobb tele­pülések belső struktúráját, de mindenekelőtt a dinamikus tényező beiktatásával fejlő­dése folyamatát kell megvizsgálnunk. Most ismét eltekintve a katonai személyektől a kiegyezés korán túl az 1785. évi összeírás adataira nyúlunk vissza,13 rögzítve az egyes szakaszokon belül a népességfejlődés menetét. Az áttekinthetőség kedvéért az 1910. évi közigazgatási beosztás szerint járunk el. VÁROSOK A KÖZÉPÉRTÉK-SZÁMÍTÁS SZERINT, 1785-1910 Szemléltetésül következzék néhány jelzésértékű adat. A korábbi példát felhozva ismét a Dunántúlt mutatjuk be megyénként: a 11 vármegye népsűrűsége 21,84 (Fejér vár­megye) és 43,04 (Sopron vármegye) között mozgott, a lakóhelyek átlagosan 729 lakost számláltak, a laksűrűség 6,87 volt. Átlagosan 8,92 (Vas vármegye) és 40,52 km2-re (Moson vármegye) esett egy-egy település. Vármegye km2/lakhely ház/lakó első középérték második középérték Baranya 14,72/15,05 6,72 480,25 888,04 Fejér 24,94 6,72 544,75 1194,77 Győr 18,97 6,58 707,52 1261,02 Komárom 28,36 7,05 841,36 1526,00 Moson 40,52 8,41 1076,36 1536,36 Somogy 18,33/21,08 6,48 452,42 822,89 Sopron 14,07 605,43 1019,31 Tolna 24,16/36,12 6,73 1271,62 2252,00 Vas 8,32 6,23 334,24 609,81 Veszprém 22,31 6,79 733,70 1449,18 Zala 8,70 5,43 358,78 689,10 6. táblázat Vármegyénkénti részletességgel, 1785 Mielőtt bemutatnánk az idevágó számokat, összehasonlításképpen további orszá­gos adatokat sorakoztatunk fel. Az 1910. évi népszámlálás alapján a Magyar Királyság idevágó mutatói tehát: népsűrűség 64,40 lakos/ km2, a települések nagysága pedig át­lagosan 1452,41. 3 3 Az első magyarországi népszámlálás, 1784-1787. Szerk. Dányi Dezső, Dávid Zoltán. Bp., 1960. (to­vábbiakban: Dányi - Dávid, 1960.) Vas megye 220-239. p., Kőszeg szabad királyi város 368-369. p. Terjedelmi okokból kimaradtak a részletes adatok.

Next

/
Thumbnails
Contents