Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Deák Ernő: A városiasodás folyamatai a Dunántúlon, különös tekintettel Vas vármegyére, 1780–1918
V V Tájegység népsűrűség településnagyság Dunántúl 68,08 1134,39 Duna bal partja 66,08 982,80 Duna-Tisza köze 104,39 982,80 Tisza jobb partja 55,60 797,87 Tisza jobb partja 59,88 1794,55 Tisza-Maros köze 59,03 2045,62 Tisza-Maros köze 46,34 1139,73 Horvátország-Szlavónia 46,34 14698,84] 1123.86.* *) Horvátországban különbséget kell tenni az ún. adóközség és a tulajdonképpeni település között. Az adóközség több helységet foglalt magában. 7. táblázat Tájegységenkénti felbontásban Vas vármegye esetében a népsűrűség a két várost is ide számítva a II. középérték 1467,49-es értékkel magasabb a dunántúli átlagnál. Időben visszafelé nyúlva nézzük a II. József-féle összeírás végeredményét: a tényleges népesség száma 1785-ben 219.927 volt és 658 település között oszlott meg. Az átlagos településnagyság 334,23 volt. Kőszeg szabad királyi város akkor 5326 lakost számlált. Kőszeg adataival az átlagos településnagyság 341,81 lélek. (Szombathely adatai a vármegyei kimutatások között szerepelnek.) A Kőszeggel együtt 659 település közül 235 ütötte meg a II. középértéken felüli átlagot, ami 35,66%-nak felel meg. Ezek között volt Kőszeg szabad királyi város és ennek megfelelően a településnagyság Kőszeg nélkül 607,74- Kőszeggel együtt 627,82. Ezek között található a kimutatás szerinti 20 mezővárosból 19. Összehasonlításképpen említjük: 1910-ben 184 falu haladta meg az 1280,36-os II. lépcsőt, Kőszeg és Szombathely összlakosságát is beszámítva 186, velük együtt a II. középérték 1467,49. Eltekintve attól, hogy 1785 óta település összevonások révén lényegesen csökkent a települések száma 659:614 - a településnagyság több mint megkétszereződött, ami csakis dinamikus fejlődésnek tudható be. A vármegye polgári lakossága tehát 147.538-ról 433.262-re emelkedett, ami annyit jelent, hogy 125 év alatt közel megháromszorozódott a vármegye népessége. Az egyes településekre lebontva a szaporodás mutatói jelzik a fejlődés intenzitását.14 Az egyes adatok helyes besorolása céljából vegyük szemügyre az egész vármegye idevágó adatait. 1785-ben a 658 településen - Szombathellyel, de Kőszeg szabad királyi város nélkül - összesen 35.308 (lakó) házat írtak össze. A laksűrűség 6,23 volt. Ezzel szemben 1910-ben az egyes járások népességéből 67.374 lakóházzal az egész megyére vonatkozóan 6,46-os laksűrűség számítható ki. Összevetve nem nagy a különbség az 1910. és az 1785. évi állapotok között. Annál nagyobb különbségek mutatkoznak mind a laksűrűség, mind pedig az írás-olvasás tekintetében 1910-ben az egyes járásokon belül: 14 Terjedelmi okokból, nem került sor a táblázat adatainak közlésére. 69
