Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Deák Ágnes–Kövér György: Egy sorsüldözött rögeszméi. – Sasku Károly (1807–1869)

'\S~

ekkor jött a puskázás reá. Én tehát úgy irtíéztem lépéseimet, hogy sietve megelőzhessem mindig, mielőtt a lövés érhetne. S mivel igy sem hagyott föl vele, olyankor, mikor a rugót megnyomta, elébe kerültem hogy őtet érje [...p égre lődöz/és] végre, és saját kezét megfogván, igy szólt magában németül: ez észrevette, látom hogy még magam ... itt félbeszakasztá a fejét kezeivel tapogatva. Azután lefeküdt és horkolt. Én, noha alig bin lábom a ttapi fáradtság kínzások után, reggeli 4 óra előtt csak két ízben néhány percig dűltem le aludni a pritschre, mikor őt horkolni hallottam. A spion a legbecstelenebb módon töltötte az éj hátralevő részét valakivel, ki hozzá a sötétbe bement. Reggel minden gyülevésznépet zártak be ugyanazon szobába; a ki este inni adón volt, a legbotránkoztatóbb és gorombább kétértelmű szókkal jött be több ízben, melyekre nem feleltem. Csak 11 óra tájban eresztett haza a Commissariussok. Mikor haza értem, a szállásomon a furkált falon át kéngőzzel kezdtek a polizei orgyilkos spionok átfúkálrd, oly gőzt fútták be fúvóval, mely engem úgy fölfútt, hogy a koponyám suturái [?] el akartak egymástól válni, s még ily szókkal insultáltak a falak mögől: «Lássuk, mondanak nem törték é össze a fejét a gensdarmok.» Én a szomszéd kamarában kerestem őket mindig, mert abból nyílt egy ablak a szobámba; de csak később tudtam meg, hogy a háziasszonyon kívül az endet [!] többi lakói spion-polizeiok voltak, s hogy másunnan vannak a falak átfurkálva. Húszszor is úgy tele töltötték napjába a szobámat kéngőzzel, hogy ajtót ablakot kinyitva is ki kellett futnom a szobából a kemény télben az [!] folyosóra, s ablakomon és ajtómon úgy jött ki szemmel láthatóan a kénfüst, mint valami kemencéből, s egy óranegyed múlva is alig közelíthettem az ablakhoz vagy ajtóhoz a kijövő nagy kéngőz miatt. S niíkor ilyenkor kin a hideg folyosó (Gang) kövén állani kénytelen voltam, akkor alulról az udvarból futták föl fúvókból a kéngőzt úgy hogy néha innen is az udvarra kellett lemennem, mely hóval fedve volt. S mivel azt vélték, hogy már e kínzások következtében meghalok, vagy mivel szándékok volt megölni alattcnnban: tehát, hogy a nép előtt orgyilkosságukat elpalástolják; nagy fönhangon kiáltotta a kapunál egy Spionpolizei, hogy én (nevemet rrumdva) megholtam, mivel sokat dolgoztam a mathesisen. Én, hogy hazugságokat napfényre hozzam, bár összetört fővel, kimentem járkálni a városban, hogy a kik ismernek, lássák hogy élek. Azután, igy kisülvén gazságuk, azt kiáltotta más ízben a kapu előtt, hogy a s [ok] tanulás miatt megbolondultam. En ismét kimentem a városba járkálni, s minél több ismerő[sö]kkel beszéltem, hogy lássák hogy nem igaz a (x>lizei hazugsága. Haza tértemkor a házat fölmondtám -; de más szállásokon is csak úgy üldöztek.

Tizennégy hó alatt igy 12 szállást kénytelen voltam nagy veszteséggel változtatni a polizei gazsága miatt, de némelyú<be[n] már az első éjjel majd megöltek a polizei spionok a mérges gőzökkel, melyeket a furkált falakon át fúttattak be fúvóikkal. Utóbb égető csövekkel is kezdték égetni éjjel a szeméremtestemet, szememet, s egyéb részeimet, s ilyenkor sokszor igy kiáltottak át: most megnézheted a töködet.» sat. A páva-utcai 3ik számú házban lakiamban a Steinberger házában elrejtett polizei Spion orgyilkosok kétszer égették ki a mejjemet ily csővel az ágyban altomban, és hogy bé ne gyógyulhasson, első Ízben fél évig égették ugyanazon helyen még az utcákon mentem közben is minden ablakaikból és a padlásokról, s pincékből.

1858 évi Februar 4 vagy 5ke éjjelén éjfélkor fölvert az égetéssel ágyamból a József utcai 24 számú házban a jobbra leghátul az udvarban levő szálláson lappangó orgyilkos polizei spion banda, és ekkor 17 foknyi hideg volt. En olvasni akartam, de e közben szemérem testemet égette a padláson lappangó Filtinger (magát szabónak kiadó)

36

Hiányos, sérült az irat.

53