Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Vonyó József: A NEP-szervezés feltételei a vasvári választókerületben, az 1930-as években. – Szempontok és adalékok

je, Vargha Gábor testvére élt, és sógora volt a párt helyi vezetó'je.36 37 38 A vasvári városi NEP-elnök 1935 februárjában is arról adott számot, hogy a kereszténypárt befolyása a katolikus a papság és híveik körében, „ha ez idő szerint külsőleg látható szervezetük nem is működik, a mi terjeszkedésünket akadályozza".3' Nem véletlen, hogy az 1935. évi választásokon Vargha - minden nehézség, és akadályozó tényező ellenére - a voksok 28,09%—át szerezte meg.28

Mindezek alapján Roszner már 1933 júniusában arra a következtetésre jutott, hogy „Vasvármegyében (sic!) az egyház ellen kormányozni lehet, de akkor itt fascizmust vagy Hitlerizmust (sic!), de nem nemzeti egységet kell hirdetni. Utóbbinak szempontjából feltétlen megegyezésre kell jutni a püspök úrral."39

Mozsolits 42%-nyi támogatottsága 1931-ben egyrészt erős kormányellenességet mutatott, másrészt azt, hogy az előző évben alakult Független Kisgazdapárt rövid idő alatt népszerű lett a terület - zömmel közép-, kis- és törpebirtokosok, illetve mezőgazdasági cselédek és munkások alkotta, a válság következtében nagy nehézségekkel küszködő - agrárnépessége körében. Gömbös agrárius nézetei, elsősorban a mezőgazdaság érdekeinek érvényesítését, ennek érdekében radikális változtatásokat ígérő Nemzeti Munkaterve mindkét ellentáborban szerzett híveket az új kormányzatnak, s az átszervezett kormánypártnak. Ez elsősorban a Független Kisgazdapárt pozícióit gyengítette az első hónapokban. A két párt vetélkedését tompította vezéreik, Gömbös és Eckhardt Tibor megállapodása 1934-ben.40 Részben ennek volt következménye, hogy a kisgazdák a kormánypárt hivatalos jelöltjével, Rosznerrel szemben nem indítottak jelöltet a kerületben, jelentősen növelve ezzel a NÉP választókerületi elnökének szavazótáborát.

1933-ban - s főként 1934-ben - új, szélsőjobboldali politikai erő jelent meg vetélytársként a színen: Meskó Zoltán Magyar Nemzet Szocialista Földműves és Munkáspártja. Vasvár környéki terjeszkedését41 könnyítette, hogy szervezkedésének egyik gócpontja volt a szomszédos zalaegerszegi választókerület.42 Befolyásuk mértékét jelezte, hogy az 1935. évi választás során itt induló vezérükre a választók 19,46%-a szavazott.43 Jelöltjük, Meskó Zoltán számottevő (25% feletti) szavazatot szerzett többek között Alsóújlakon, Andrásfán, Egervölgyön, Győrváron, Hegyhátszentpéteren, Karátföldön, Kismákfán (ma: Vasvár része), Nagymákfán, Nagytilajon, Olaszkán (ma: Olaszfa), Petőmihályfán, Sorkikisfaludon (ma: Sorkifalud), Vashosszúfalun.44

Mindebben jelentős szerepe volt a kerület országos átlagot jelentősen meghaladó arányú - zömmel kistulajdonos vagy tulajdon nélküli - agrárnépességét, illetve az ő

36 Gibba Edit: A Nemzeti Egység Pártja vasvári kerületének tevékenysége 1933-ban. = Vasi Honismereti Közlemények, 1988. 2. sz, 70. p.

37 VaML Roszner ir. 3. Másolat 1934. 6-421/1934-, Roszner ir. NÉP körlevelek, leiratok, 1935-1937. A vasvári községi elnök levele Roszner Istvánnak, 1935. február 12.

38 Hubai, 2001.99., 108. p.

39 VaML Roszner ir. 5. Másolatok 6-228/1933.

40 Gergely Jenő: Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Bp., 2001. 286. p.

41 Szervezete működött többek között Vasváron és Nagytilajon. VaML Roszner ir. 3. Másolat 1934. 6-421/934-, NÉP körlevelek, leiratok 1935-1937. A vasvári községi elnök levele Roszner Istvánnak, 1935. február 12.

42 Lásd Vonyó József: Meskó pártja Zalába. In: Vonyó, 2001. 150-175. p.

43 Hubai, 2001.99., 108. p.

44 VaML Roszner ir. 2. Szavazási jegyzőkönyvek, 1935.

408