Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Vonyó József: A NEP-szervezés feltételei a vasvári választókerületben, az 1930-as években. – Szempontok és adalékok

megrendeléseikből élő falusi kisiparosokat sújtó, elhúzódó válságnak, amelynek részleteit hely hiányában nem tárgyalhatjuk.

E kedvezőtlen hatások ellensúlyozására kevés eszköze volt NÉP kerületi vezetésének. A párt országos központja által a szervezőmunkához biztosított gazdag eszközrendszer - propagandaanyagok, plakátok stb. - hatástalanok maradtak. Csak korlátozottan támaszkodhatott a sajtó támogatására. A kormány és a kormánypárt hivatalos vagy félhivatalos orgánumain és a vármegyei lapokon túl a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, a Vasvár környéki akciókat direkt módon támogató lap nem állt rendelkezésére. A Vasvári járási székhely hetilapja, az 1926 januárjában indult Vasvári Újság 1931 júniusa után csupán évente néhány alkalommal jelent meg. Ez alól csak az 1935. évi választásokat megelőző időszak volt kivétel, amikor is március 10. és április 2. között négy hétvégén támogatta a párt hivatalos jelöltje, Roszner István korteshadjáratát.45

A legfontosabb támaszt a helyi közigazgatás képezte. Vas vármegyében kedvező feltételeket biztosított a NÉP vármegyei elnöki tisztét is betöltő főispán személye. Gömbös kinevezését követően lemondott tisztéről a konzervatív, katolikus dr. Tarányi Ferenc. Helyére a Gömbös politikáját feltétlenül támogató, evangélikus ostffyasszony- fai Osttfy Lajos került.46 Az új főispán intenzíven és kitartóan segítette a vidéki pártszervezők munkáját. Nemcsak a NÉP helyi vezetőire támaszkodott, hanem a közigazgatás tisztviselőit - főszolgabírákat, jegyzőket - is utasította a munkálatok segítésére, a lakosság, illetve a feladataikat elhanyagoló elnökök, titkárok presszionálásra. E tekintetben a vasvári kerület elnöke is rendszeresen igényelte támogatását.4'

A szervezés sikerének, s az azt nehezítő akadályok leküzdésének legfőbb biztosítéka maga Roszner volt, aki a NÉP választókerületi elnökeként - politikai meggyőződéstől és személyes ambícióitól vezérelve - országosan is egyedülálló intenzitású munkát végzett. Hadirokkant létére - a háborúban fél lábát elvesztette -, 300 holdas saját, valamint édesanyja birtokának igazgatása mellett a szervezés csúcsidőszakaiban - pl. 1933 júniusában és őszén - személyesen látogatott el kocsin, lóháton a kerület valamennyi (71) településére. Volt nap, amikor tucatnyi gyűlést tartott. Kiterjedt és rendszeres levelezést folytatott, illetve személyes kontaktust tartott a párt országos, vármegyei és helyi vezetőivel, a közigazgatás illetékeseivel.48 Tevékenységét az országos központ is nagyra értékelte. Ennek is köszönhette, hogy 1935-ben a NÉP hivatalos jelöltje lett választókerületében.

E két - a NÉP alacsony szervezettségét és az ellenerők befolyását ellensúlyozó - tényező eredményének, illetve a kormány és hatóságok hathatós támogatásának volt következménye Roszner 1935. évi választási győzelme. Az 52,45%-os, szavazati arány ugyan nem jelentette a kormánypárt - Gömbös és hívei által remélt - elsöprő fölényét, azt azonban igen, hogy egy hagyományosan konzervatív kerületben meg tudták törni a legitimista erők korábbi befolyást.

45 Némethné, 2011. 22-23., 82. p.

46 VaML Törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve, 1932. november 16.

47 Lásd pl. VaML Roszner ir. 5. Másolatok 6-262/1933.; Másolat 1934. 6-421/1934.

48 Lásd levelezését: VaML Roszner ir. 3., 5.

/409