Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Á. Varga László: Belitzky János (1909–1989) – Adalékok egy történész-levéltáros pályaképéhez

V

1937-ben addigi tudományos munkája elismeréseként, Sopron vármegye tiszteletbeli főlevéltárnokává nevezték ki. 1938-ban a pécsi egyetemen akarták habilitáltatok Holub József professzor azonban állítólag kijelentette, hogy mivel Sopron vármegye történetének 1. kötetét nem azon módszer szerint írta meg, amilyen módszert ő Zala vármegye történetének megírásánál alkalmazott, nem járul hozzá egyetemi magántanári címe elnyeréséhez.2' Talán ennek a kudarcnak az eredményeként pályázta meg 1938 tavaszán Pest vármegye főlevéltárnoki székét, bár munkahelyváltásának szándékát nem ezzel, hanem az alábbiakkal indokolta: „szeretem a tágasabb perspektívát és a lehetőségiek]et, hogy új és átütő erejű alkotásokat hozzak létre. Tervem, hogy Sopron vármegye történetének mintájára Pest vármegye történetét is megírjam. Szeretném a vármegye szétszórt levéltári és pusztuló egyéb emlékeit (vidéki családok iratanyaga, romemlékek) megmenteni és a nagyközönséggel megismertetni. .. .”27 28 Az állást végül is nem nyerte el, s így folytatta a Székesfőváros Levéltárában tudományos munkásságát, s így többek között az újkori proletár- és erkölcstörténet témakörben tájékozódott a levéltár irataiban. Emellett intenzíven hozzákezdett a levéltárosi munkához is. Ezen megbízatása legjelentősebb eredményének azt tekintette, hogy a főváros különböző ügyosztályainak irataiból és a városháza padlásáról összeszedte a több 1000 darabra rugó Budapestre vonatkozó addigi legteljesebb 18-19. századi térképgyűjteményt.29

1942 legvégén, eddig ismeretlen okok miatt, hátat kellett fordítania a levéltárosi szakmának, s ekkor megalakította az Általános Kereskedelmi Ügynökséget, amely lényegében egy könyvkereskedésként, első felesége, Fábry Mária nevén volt. Itt 1943. január 1 -je és 1945. december 31-e között dolgozott.30 Mivel ez idő tájt sokat utazott az országban, ekkor fogalmazódtak meg benne azok a történeti-földrajzi elgondolások, amelyeket élete hátralévő éveiben próbált megvalósítani.31

1945-ben kérvényezte visszakerülését Budapest Székesfőváros Levéltárába, ahová 1946. január 1-jével vissza is vették, miután Vas Zoltán igazolta 1945 előtti múltját.

27 Praznovszky, 1986. 48-55. p. 1948-ban Domanovszky Sándor a budapesti egyetemen is habilitáltatni akarta, de néhány „jóakarója” akkor azon a címen, hogy 1944-ben letartóztatták, ellenezte habilitálását. Bár Domanovszky továbbra is harcolt kinevezéséért, azonban a volt tanárának egyik napról a másikra való menesztése az egyetemről, ezt a kérdést végleg elodázta.

2S NML Belitzky János ir. Életrajzok. Curiculum Vitae. 1938. március 22.

29 NML Belitzky János ir. Életrajzok. 1946. május 29. A térképgyűjtemény feldolgozását 1946-ben kezdte el. Uo.

30 Uo.; 1988 ó'szén egy vele folytatott beszélgetésben viszont úgy emlékezett, hogy a könyvkereskedésnek ő volt egy személyben a vezetője és alkalmazottja is. (A beszélgetésről lásd a jelen biográfia szerzőjének akkori feljegyzését. NML Belitzky János ir. Életrajzok.); A könyvkereskedésnek előkerült egy fejléces levelezőpapírja, amelynek bal oldalán az alábbi felirat szerepel: „Dr. Belitzkyné Fábry Mária könyvkiadó és könyvkereskedő'. Budapest, IV., Kaplony utca 3.”, míg a jobb oldalán: „Anonymus Könyvek.”

31 Erről így nyilatkozott 1986-ban: „Legszívesebben a történeti földrajzzal foglalkoztam. [Ennek ellenére] ebből tudtam viszonylag a legkevesebbet alkotni. Sokáig tartott míg rájöttem, hogy a régészet mellett egy csomó dolog itt [mármint a Kárpát-medencében] a nyelvészeten alapszik, de nem a szűk körű nyelvészeten. Az ide került népek, avarok, stb., nyelvét nem lehet az itteni környezetükből megmagyarázni, hanem csak abból, ahonnan idejöttek: Kelet-Közép-Ázsiából, az Ural és a Kaukázus vidékéről. Nemcsak szlovákok, törökök, németek éltek hazánk területén, hanem azok a más, rövidebb-hosszabb ideig államalkotó népek is, akik beolvadtak a magyarságba. Évtizedekbe telt, amíg tisztázni tudtam ezt a kérdést és most jutottam el a tények rögzítéséig. ” Kutatásainak gyakorlatilag az 1940-es évek elejétől fő vonulatába tartozott, hogy a palóc-eredet vitában elvetette a hagyományos „kun-kabar” elméletet. Praznovszky, 1986. 48-55. p.

396