Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Á. Varga László: Belitzky János (1909–1989) – Adalékok egy történész-levéltáros pályaképéhez
\ V "yes’ 1946-ban több kézirata is kiadásra várt a Faust Könyvkiadónál, többek között a „Magyar forradalmak” története (kb. 400 p.),32 az Egyetemi nyomda Anonymus könyvtár című sorozatnál: a „Táncsics Mihály eszméi és törekvései” (kb. 200 p.), „Az invesztitúra harc története” (kb. 100 p.), továbbá megállapodása volt ezen kiadóval egy kb. 100 ív terjedelmű „Magyar történetre” is, amely a történeti-földrajzi szempontok szerint íródott volna.33 Ezekkel párhuzamosan több levéltári és történetföldrajzi munkán is dolgozott.34 1947-ben „A magyar műveló'dés korszakai” című tanulmánya jelent meg.3’ Az 1948. évi centenáriumi ünnepségek során részt vett az „1848 a költészetben” című antológia szerkesztésében Kolozsvári Andrással és többekkel. Ezekben az években tagja volt a Magyar írók Szövetségének is.36 Szépírói vénájára több mint 200 oldalnyi, 1930 és 1947 között keletkezett, kéziratban lévő verse utal, amelyek témája igen szerteágazó. Igen számos a valós és fiktív szerelmeihez írt vers, de találunk közte történeti, sőt aktuálpolitikai témájúakat is. Az utóbbiakat szinte kivétel nélkül az 1945-1947. évekből.3' Dr. Kovács Gyula főlevéltárnok 1947. július 5-ei előterjesztése alapján a főváros polgármestere július 12-én kelt levelével megbízta, hogy Ráckeve, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Kalocsa, Kiskunhalas, Dömsöd, Kunszentmiklós, Szeged, Jászberény, Csongrád, Eger és Gyula települések levéltáraiban folytasson kutatásokat Budapest történetének forrásaira, többek között az 1848-1849. évi szabadság- harc és forradalom emlékeire, tekintettel annak közelgő centenáriumára.3’ A feladatot 1947. július 17. és szeptember 16. között nyári- és 1 havi tanulmányi szabadsága alatt végezte el. Eközben átnézte Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd, Dömsöd, Dabas, Kunszentmiklós, Tass, Vác, Ráckeve és Kiskunlacháza levéltárait és múzeumait. 32 Fennmaradt ennek a jegyzeteivel együtt kb. 500 oldal terjedelmű kéziratos műnek a lektori véleménye. Ebben a lektor azt tartotta a leginkább említésre méltónak, hogy a szerzó' szerint „már a XV. század elején, részben a huszitizmus hatására vannak nálunk olyan törekvések, amelyek a népi demokrácia jegyében folynak le.” Ezt követően viszont a lektor azt is kihangsúlyozta, hogy a műben a „Dózsa György személyének és szerepének átértékelésével kapcsolatban talán a legfigyelemre méltóbb az a velencei levéltári adat, amelyből Dózsa padovai egyetemi tanulmányaira lehet következtetni ..NML Belitzky János ir. Levelezések. Lektori vélemény Belitzky János „Magyar Forradalmak” c. kéziratáról. 33 Uo. 34 Uo.; A kiadásra váró kéziratok közül tudomásunk szerint csak A magyar nagybirtok története. Történeti áttekintés. Bp., 1946. 95 p. (Anonymus könyvtár; 9.) című munkája jelent meg. 3:1 Lásd A munkásműveltség könyve. Szerk.: Szendrő Ferenc. Bp., 1947. 168-175. p. 36 NML Belitzky János ir. Életrajzok. Belitzky János jellemzése az 1970-es évek végéről, az 1980-as évek _ elejéről. 3| NML Belitzky János ir. 32. doboz. Versek. 3lS Lásd Budapest polgármesterének 1947. július 5-én kelt 1.029/1947. számú iratánál található 1.643-/1947. (XI.) alapszámon nyilvántartott 223.301/1947. iktatószámú iratát. A feltárásra vonatkozóan a polgármester igen részletes utasítást fogalmazott meg: „A feltárásnak olyanképpen kell történnie, hogy minden olyan levéltári okmány, amely vonatkozásban van a főváros történetével, a székesfőváros levéltára részére az elhelyezésre vonatkozó pontos jelzések feltüntetésével kivonatozandó, illetve a szöveg jelentősége szerint megbízható, betűhű másolat készítendő. Ezen kivonatoknak és másolatoknak olyan formában kell készülniük, hogy azok érdekelt kutatók által könnyen használhatók és kedvezően tárolhatók legyenek. A székesfőváros levéltára tartozik ezeket a kivonatokat és másolatokat alkalmas rendszerbe foglalva gyűjteményében elhelyezni és nyilvántartani. Egy levéltár a lehetőséghez képest mindig teljesen dolgozandó fel. Kovács Lajos főlevéltáros javaslatából tudomásul veszem, hogy ezt a gyűjtési munkát dr. Belitzky János levéltáros végzi a nyár folyamán, hivatalos szabadsági ideje alatt." A kutatások megkezdésére - odautazás és tartózkodás, valamint az anyaggyűjtés során felmerülő költségek fedezésére - Belitzky Jánosnak 600 Ft-ot utalt ki a polgármester. A további költségek térítéséről pedig az első gyűjtési időszakról szóló jelentés és számadás beérkezése után kívánt dönteni a fővárosi adminisztráció első számú irányítója. Uo. A 397
