Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Molnár András: Batthyány Lajos gróf politikai programnyilatkozatának fogalmazványa, 1839
A Batthyány Lajos miniszterelnök főbenjáró perének iratait sajtó alá rendező és 1932-ben megjelentető történész, Károlyi Árpád ugyancsak Friedreich közvetítésével jutott hozzá Batthyány Elemér gróf családi levéltárának dokumentumaihoz. Friedreich másolatokat készített Zichy Antónia grófnő irathagyatékának Batthyány Lajostól származó, annak fogságára és perére vonatkozó iratairól, majd átadta őket Károlyinak, aki azután - a gróf engedélyével - e másolatok alapján publikálta, illetve a per történetéről írt tanulmányában dolgozta fel e dokumentumokat.12 Batthyány Elemér gróf 1932-ben bekövetkezett halálát követően Batthyány Gyula gróf, az ismert festőművész, a miniszterelnök dédunokája örökölte a családi levéltárat, benne Zichy Antónia irathagyatékát. Friedreich Endre erről 1932 szeptemberében tájékoztatta Károlyi Árpádot, bízva abban, hogy az örökösök tiszteletben fogják tartani Batthyány Elemér végakaratát, miszerint a gróf Friedreich által kívánta kiadatni „szülei levelezését és anyja memoárjait”,13 Mivel Batthyány Gyula gróf ígéretet tett, hogy a korábban Friedreich által rendezett iratokat átadják neki „egy utolsó betekintésre”,14 Friedreich azt remélte, hogy még 1932 őszén megkapja a családi iratokat, köztük az őt különösen érdeklő „Familienbriefe” fascikulust, amelyet Batthyány Elemér „a használat alól elvont, bár semmi kompromittáló sincs benne, só't igen fontos a memoáríró grófnő 1848 előtti életviszonyaira vonatkozólag”.'5 Mivel Friedreich végül - ismeretlen okból - mégsem publikálta Batthyány özvegyének visszaemlékezését, ebből Urbán Aladár később arra következtetett, hogy Friedreich nem kaphatta meg a remélt beleegyezést és támogatást a családi levelezés és a visszaemlékezés kiadásához.16 Batthyány Lajosné irathagyatéka azonban valahogy mégis Friedreich Endre birtokába került az 1930-as években. Ezt bizonyítja Friedreich „Gróf Batthyány Lajosné” című, a Szent István Akadémián 1937 márciusában elhangzott előadása, amely - többek között - a mások számára hozzáférhetetlen családi iratok és levelek felhasználásával készült.17 A kölcsönkapott iratokat azután közel 2 évtizedig Friedreich őrizte, aki 1946-tól a magyar piarista rendtartomány központi levéltárának vezetője lett. így kerültek a Batthyány család iratai a piarista levéltárba, majd - Friedreich hagyatékénak részeként - ott is maradtak a tudós paptanár 1952-ben bekövetkezett halála után. Mivel a Batthyány örökösök időközben meghaltak vagy emigráltak, a családi iratokat senki sem kérte vissza. Végül a piaristák is megfeledkeztek róluk, és Batthyány Lajosné irathagyatéka feledésbe merült. Amikor az 1970-es évek elején megkezdődött a piarista levéltár rendezése, Urbán Aladár, Batthyány Lajos miniszterelnök monográfusa engedélyt kapott Friedreich Endre kézirathagyatékának kutatására. Urbán 1981-ben innen, Friedreich gépiratos - Károlyi Árpád által is használt - másolatából publikálta Batthyány Lajosné visz12 Károlyi Árpád: Németujvári gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök főbenjáró pőre. 1. köt. A pör története. Bp., 1932. (továbbiakban: Károlyi, 1932.) 23., 25., 46., 48. p. (Károlyi Batthyány reformkori tevékenységéről szólva nem említette, hogy Batthyány Elemér levéltárában lennének 1848 előtti iratok. Lásd Károlyi, 1932. 591-601. p.) 13 Friedreich Endre Károlyi Árpádhoz 1932. szeptember 21-én írt levelének részletét közli: Urbán, 1981. 589. p. 14 Uo. 15 Uo. 16 Uo. 17 Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajosné. = Vigília, 1998. 10. sz. 753-763. p. 310
