Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Molnár András: Batthyány Lajos gróf politikai programnyilatkozatának fogalmazványa, 1839

szaemlékezéseit férje fogságáról és haláláról.18 Ugyanó' 1999-ben Batthyány Lajos miniszterelnöki iratainak függelékében több eredeti iratot, illetve egykorú másolatot is közreadott a „Friedreich-hagyaték”-ból - köztük a gróf és Bezerédj István 1848. októberi nevezetes levélváltását -,19 arra azonban sehol, semmikor sem utalt, hogy Batthyány özvegyének irathagyatékában reformkori dokumentumok lennének. A gróf 1848 előtti iratainak előkerüléséről Baranyi Anikó Anna sem tett említést 2001-ben írt egyetemi szakdolgozatában, amelyhez kutatást végzett a piarista levéltárban, és ott egy nagy faládában megtalálta Friedreich hagyatékát, benne a Batthyány család levelezésének és egyéb iratanyagának számos eredeti darabját.20 így fordulhatott elő, hogy 2007-ben e sorok írója anélkül zárta le újabb kutatásait, és jelentette meg Batthyány Lajos reformkori életrajzát és 1848 előtti munkáit, hogy a piarista levéltárat felkereste, és Batthyány özvegyének irathagyatékát felhasználta volna.21

Az alábbiakban a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárából, Friedreich Endre hagyatékából, szöveghű változatban adjuk közre Batthyány Lajos politikai programnyilatkozatának elveszettnek hitt eredeti kéziratát, pontosabban annak fogalmazványát. A kézirat helyesírását modernizáltuk: a központozásban, a szavak egybe- és különírásában, a nagy- és kisbetűk, a hosszú és rövid magán-, illetve mássalhangzók használatában, valamint a tulajdonnevek írásában a mai helyesírást követjük. Az aposztrófokat elhagytuk, a „ez” helyett „c”-t írtunk, az egyértelmű rövidítéseket pedig külön jelzés nélkül feloldottuk. Az idegen eredetű, illetve régies szavak, valamint a Batthyány magyar nyelvtudására jellemző kifejezések esetében megtartottuk az eredeti írásmódot, csupán a - szövegértés szempontjából - legzavaróbb helyesírási hibákat küszöböltük ki.22

Noha Batthyány igazán csak felnőtt fejjel tanult meg magyarul, és e téren nehézségekkel küszködött még az 1839/1840. évi országgyűlés idején is, programnyilatkozatának saját kezű, magyar nyelvű fogalmazványa arról tanúskodik, hogy a gróf 1839 decemberében már magyarul is képes volt papírra vetni a gondolatait. Összehasonlítva a fogalmazványt a Florváth Mihály által közölt, eddig ismert szöveggel, kiderül, hogy a kettő között jelentős szerkezeti és stiláris eltérések találhatók. Horváth ugyanis - talán Batthyány hiányos magyar nyelvtudásának leplezése érdekében - számos ponton átszerkesztette, illetve átdolgozta az eredeti kéziratot: egyes bekezdések sorrendjét felcserélte, és szinte valamennyi mondatot újrafogalmazta.

18 Urbán, 1981. 587-620. p.

19 Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta Urbán Aladár. Bp., 1999. 2. köt. 1658-1665. p.

2C Baranyi Anikó Anna: A nemzet özvegye. [Szakdolgozat.] Miskolc, 2001. 27., 132-133. p. (Másolatáért Horváth Zitának tartozunk köszönettel!)

21 Molnár, 2007. A hagyatékban található reformkori iratokra csupán 2008 augusztusában hívta fel a figyelmünket a piarista levéltár vezetője, Koltai András. Ez alapján készült forrásközleményünk: Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840. = Századok,

^ 2012.3. sz. 653-664. p.

“ Az iratot Koltai András szíves hozzájárulásával közöljük.