Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Bősze Sándor: Adatok a budapest–fiumei vasút építésének történetéhez
A Somogy' Megyei Levéltár munkatársai éveken keresztül rendezték a rijekai levéltárban, a kikötő építését is felügyelő Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratait. Mint kutatási téma is érdekes a fiumei (ma: Rijeka, Horvátország) kikötő kiépülésének folyamata, ennek gazdasági és társadalmi következményei. E tekintetben a vasút szerepe meghatározó mozzanat. Az 1830-as években meginduló ausztriai vasútépítést követve - részben a Habsburg birodalmi szempontok, részben pedig az osztrák élelmiszerimport igényei által jelentősen befolyásolva - kezdődtek meg a magyarországi vasúti építkezések az 1840-es esztendőkben.1 2 A reformkor gazdasági fejlődése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy korszak meghatározó magyar liberális politikusai - képviselve a független nemzetgazdaság, az egységes nemzeti piac kiépítésének gondolatát - meggyőzzék 1844-ben a Buda (ma: Budapest) és Fiume közötti vasútvonal megépítésének szükségességéről az országy- gyú'lést.3 Mivel Bécs érdekeivel ez nem vágott egybe, jó néhány évet késett e vonal megépítése,4 5 amit a helyi ipar és kereskedelem is megsínylettd Hozzávetőlegesen 200 km hosszú vaspálya készült el 1848-ig. A szabadságharc bukása után, 1850-ben létrehozott közös vámterület kétségtelenül nagyot lendített a vasúthálózat gyarapodásán. Másfél évtizeddel később az ország vasútvonalainak hossza 2160 km volt.6 A magyar gazdasági fejlődés egyik legmeghatározóbb elemének a fellendülő vasútépítést tekinthetjük az 1870-es évek elejétől kezdve. Amíg 1867-ben a hazai vasút hálózat hossza 933 km-t tett ki, addig 1871-1873 között átadtak 2748 km új vonalat a forgalomnak.' Ezek megépítése és működése döntő mértékben magántő1 Ogulinban, 2011. szeptember 8-án elhangzott előadás magyar nyelvű változata. " Berend T. Iván - Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. 2. kiad. Bp., 1976. (továbbiakban: Berend T. - Ránki, 1976.) 107. p.; Kövér György: Iparosodás agrárországban. Magyar- ország gazdaságtörténete, 1848-1914. Bp., 1982. (továbbiakban: Kövér, 1982.) 75. p. (Magyar história) 3 Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. 3. átd. kiad. Szerk. Honvári János. Bp., 1998. (továbbiakban: Honvári, 1998.) 230-231. p. 4 Magyarország története, 1848-1890. Főszerk. Kovács Endre, szerk. Katus László. Bp., 1979. 1. köt. 566- 567. p. (Magyarország története tíz köteteben); Majdán János: A „vasszekér” diadala. A magyarországi vasútépítés 1914-ig. [Bp.], 1987. (továbbiakban: Majdán, 1987.) 44. p. (Népszerűtörténelem) 5 Kenessey Albert: Fiume. = Vasárnapi Újság, 1867. jún. 2. 269-270. p.; Igor Karaman: Fiume város gazdasági fejlődése a dualizmus korában. = Századok, 1974- l.sz. (továbbiakban: Karaman, 1974.) 194. p. 6 Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848-1944- 2. kiad. [Bp.], 1975. (továbbiakban: Berend T. - Szuhay, 1975.) 51. p. ‘ Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Magyarország története, 1867-1918. Bp., 1934. (továbbiakban: Gratz, 1934.) 254. p. 29 A Bősze Sándor Adatok a budapest-fiumei vasút építésének történetéhez
