Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Bariska István: Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548–1579

V nyugat-keleti irányba mozdult el, ráadásul készpénz fizetésben („mit Parem gélt") felelőtle­nül módon és egész vagyona fedezetével kötelezte el magát. Arról a meglepő' tényről nem is beszélve, hogy Bedőcs áruhitelezői láthatóan bíztak a befektetés gyors megtérülésében. Bedőcs Jakab hamar rájött, hogy adósságcsapdájából nem tud kijönni. Azzal, hogy vámbérletbe fogott, lényegében uralkodó regálébérletet váltott ki készpénzért. Abban a reményben, hogy innen is finanszírozni tudja előállat- és vászonkereskedését. Ez az oka annak, hogy sokáig a kamarának sem állt érdekében, hogy Bedőcs kudarcot vall­jon. Ezt azonban nem sikerült elkerülni. Az anyag rendkívül tanulságos, mert jelentkezett valaki, aki átvállalta Bedőcs ma­radék adósságát. A tény maga is feltűnő, de hogy neuhofi Nikolaus Jurisics legyen az, aki belemenjen ebbe a kockázatba, annak külön magyarázata van.49 Nevezetesen az, hogy Jurisics minden területen át akarta venni az ellenőrzést Kőszegen. Voltaképpen az uradalom úrbéres helyévé akarta tenni azt az Kőszeget, amelyet az osztrák főherceg az alsó-ausztriai kormányzati szervek felügyelete mellett adott neuhofi Jurisicsnak örökös zálogba. Erre utalnak az 1568. évi szerződés pontjai is Kőszeg és az uradalom között.50 1568-1572 között Kőszegnek sikerült kitörni az uradalom szorításából és megváltotta magát. Ennek kapcsán ismét alsó-ausztriai kamarai város lett, kizárólag a főhercegnek alárendelve. Ez volt az előzménye az 1648. évi jogi aktusnak is, amikor - ezúttal már ismét a magyar rendi hierarchiába csatolva szabad királyi várossá emelték. Bedőcs Jakabnak azonban ez nem sikerült. A radkersburgi hitelezők, úgy néz ki, megkapták a követeléseiket. Maga Bedőcs, a város egykoron egyik leggazdagabb vállal­kozója azonban az uradalom „úrbérese” lett. Mindenesetül, szolgálataival és vagyonával együtt. Az ügy részleteinek kifejtésére ezúttal nincs lehetőség, bármennyire tanulságosak is. Bedőcs Jakab 1568-ban példának okáért át is kellett engedni szőlőit és földjeit az ura­dalom zálogbirtokosának.51 Ekkor már neuhofi Nikolaus Jurisicsé lett a kőszegi vámbérlet is, hiszen Bedőcs 1565-1568 között ennek a kőszegi regálénak a bérletéről is kénytelen volt lemondani. Neuhofi Jurisics 1572-ben halt meg. A kőszegi uradalom zálogában veje, Franz von Schönaich követte. Bedőcs II. Rudolfhoz fordult, hogy Schönaich kiadja vég­re azokat a javakat, amelyekről még apósa követelésére mondott le.52 Arra, hogy Bedőcs folytatta-e a kereskedést, még 1571-ből is van adatunk. Ekkor egy bécsi szűcs próbálta behajtani Bedőcsön a tartozásokat nyersáruért és szűcsmunkáért. Jellemző, hogy ezúttal már csak 12 forintról esett szó.53 Ezután a kereskedő Bedőcsről elhallgattak a források. 1579-ben Bedőcs Jakab és felesége, Apollónia Kőszeg német külvárosában, a Szigetben álló házukat kínálták eladásra.54 Ez volt az utolsó feljegyzés róla. Nem tudjuk tehát, hogy az adósság fedezetére kényszerből felkínált fekvő birtokait valaha is visszakapta. Sic tran­sit gloria mundi! így múlik el a világ dicsősége. Mindenesetre Bedőcsnek a kőszegi testü­letekbe sem sikerült bekerülni. Lehet, hogy nem is törekedett rá? Ki tudja? 49 Uo. „herr, herr Nichts Juridtdschiz mein gnediger ken In die Sachen geschlagen vnnd dis anforderung guetwillig vber sich genommen vnd den rest der ausstendigen schulden selbst für mich bezalt". 50 Bariska István: Kőszeg város önkormányzatának története a XVI. században. Bölcsészdoktori disszertá­ció. Kézirat. ELTE Bölcsészettudományi Kar. Bp., 1976. 66-67. föl. 51 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1568. február 26. 52 VaML KFL Act. Mise. H. n., 1577. november 21., Kőszeg, 1577. november 22. 53 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1571. február 14. 54 VaML KFL Act. Mise. Kó'szeg, 1579. január 12. 28

Next

/
Thumbnails
Contents