Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Bariska István: Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548–1579

vonást. Egy lépéssel tovább is ment, mert kivette az egész dolgot a város joghatósága alól, és áttette neuhofi Nikolaus Jurisicshoz, az uradalom zálogbirtokosához.41

Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy 1560-ban nem az uradalom bírósága elé került az ügy, hanem olyan kamarai bizottság elé, amelynek élére a kamara neuhofi Nikolaus Jurisicsot és Georg Schmidt soproni harmincadost állította.42 Ez az, ami miatt az eljárást magát nem is nevezzük pernek, hanem peren kívüli követelésbehajtásnak. A város és az uradalom között elég kemény presztízsharc folyt, többek között az elsó' fokú bíráskodás jogáért.43 A Bedőcs-ügy áttétele, még ha magának Bedőcsnek a kérésére is történt, inkább azzal van összefüggésben, hogy a kamara elfogultságot talált Inckhofer személyében, aki többször is városbíró és egyben a radkersburgi panaszos meghatalmazottja is volt.44

Bedőcs Jakab elérte tehát, hogy megváltoztassák az eljárás fórumát. Tovább is ment azonban, mert számszaki hibával is megtámadta a fizetési kötelezvényeket. Azt állította, hogy Fabian Werlitz, a radkersburgi polgár és a Scheydt-féle követelés összeállítója rosszul számolta ki az adósságokat. Bedócs 1562-ben a hitel durván felét, 750 font pfen- ninget kiegyenlített ugyan, de addig nem akart tovább fizetni, amíg Fabian Werlitz nem számolja az egészhez hozzá az átadott 26 ökröt, 77 tehenet és egy db szövetet.45 Egy ideig sikerült is az egész eljárás, valamint a foglalás felfüggesztése, de Bedócs Jakab fizetésképtelenségének bevallása csak váratott magára, késni nem késett. Még 1563 júniusában is sikerült uralkodói halasztást kérni a foglalás ellen, de 1563. augusztus 5-én I. Ferdinánd is már Georg Scheydt „fizetési meghagyásának” engedett.46

NAGYKERESKEDŐ, AKI ÚRBÉRESSÉ SÜLLYEDT

Bedőcs Jakab 1562 novemberében azt írta I. Ferdinándnak, hogy Georg Scheydt és Fabian Werlitz radkersburgi polgároktól 1560-ban valóban átvette a fenti, horibilís értékű vászonárut. Erről kötelezvényt is állított ki, amelyben ingó és ingatlan vagyonát a radkersburgi hitelezőknél hagyta zálogba („meine Haab vnd guetter verphendt’’).4' Aztán a szöveg meglepetésszerűen folytatódik. Bedócs ugyanis azt mondja, vásznat Erdélybe szállította, hogy „polgárként és kereskedőként vagyonát gyarapítsa’’.48 Aztán arról panaszkodik, hogy a problémája azt volt, hogy olyan gyorsan készpénzben nem volt képes fizetni, ahogy arra elkötelezte magát. Az egyik meglepetés az, hogy Bedócs erdélyi távolságokra is szállított, a másik pedig az, hogy készpénzfizetést vállalt, ráadásul gyors határidőre. Ez azt jelenti, hogy Bedócs kilépett a Bécsújhely-Muraszombat tengelyből, a távolsági kereskedelemben pedig erdélyi,

41 Gmoser, 2002. 198-199. p.

4" VaML KFL Act. Mise. Becs, 1560. július 31. Erre egy 1562-ből fennmaradt Scheydt-féle levél is utal: „ain Commission an herm Jurischitschn, gleichfalls an Hern Georgen Schnidt Dreissiger zu Odenburg ausgebracht VaML KFL Act. Mise. Fi. n., 1562. h. n. n. 1. sz. Keltezési helye minden valószínűség szerint Radkersburg.

4^ Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogjogon lévő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán. In: Vas megye múltjából, 1976. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1976. 61-99. p. (Levéltári évkönyv; 1.)

44 1560 áprilisától Pintér István volt ugyan a városbíró, de 1559-ben, valamint 1561-1563 közti választási ciklusokban újra Inckhofer töltötte be a bírói hivatalt. Ezt igazolják az 1560. szeptember 21-én és 24-én kelt kötelezvények is. Lásd VaML KFL Act. Mise. H. n., 1560. szeptember 2 L, H. n., 1560. szeptember 24.

4:1 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1562. h. n. n. 2. sz. A szövetet „ein Stuckh Perghamer", azaz bergamoi szövetként határozta meg.

46 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1563. augusztus 5.

4| VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1562. november 21.

48 Uo. „mein Naming als ain Bürger vnnd Handelsman darmit zu Pössem".

27