Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Kertész István: Érdekességek az 1936. évi berlini olimpiai játékokról

természetéhez• ... Ha pedig a tűz véletlenül kialszik ..., nem szabad más tűzzel meggyújtani, hanem a nap sugarainak tiszta, fertőzetlen tüzével kellett újra lángra lobbantam. Erre a célra rendszerint olyan fémtükröt használnak, amelynek egy egyenlőszárú derékszögű háromszög határozza meg görbületét. A nap felé fordított tükör összegyűjti a gyújtópontban a ráeső sugarakat, a levegő erősen megritkul, s a visszaverődött sugarak lángra lobbantják az odatett könnyű és száraz anyagot. "9

Papnőnek öltözött ifjú görög hölgyek napjainkban is ezzel a módszerrel gyújtanak lángot az olympiai rommezőn, a Héra istennő, a főisten Zeus feleségének temploma és oltára közötti térségen. 1936. július 21-én 13 ókori öltözéket viselő leány segédkezett a főpapnő szerepét betöltő Koula Pratsikának a tűz meggyújtásában. A fáklyát, amely a lángot Berlinbe vitte, antik kerámiák másolataként a Krupp-mú'vek gyártotta le. Súlya 1150 gramm volt, felső része magnézium tartalmú fűtőanyagot és két kanócot tartalmazott. A váltófutás Olympiától Berlinig 3075 kilométert tett meg, és az összesen 3075 futó 11 nap és 12 éjszaka alatt kelt át hét ország, többek között hazánk területén. A váltófutás megkezdése előtt Georga Konpoulos görög oktatási miniszter mondott rövid beszédet, majd Pistor német küldött e szavakkal bocsájtotta útjára a lángot: „O láng, melyet ez ősi szent helyen gyújtottak meg, kelj útra és üdvözöld a világ ifjúságát, amely szülőhazámban összegyűlt, valamint az én Führeremet és a német népet!”10

Ilyen előzmények után, 1936. augusztus 1-jén érkezett az olimpiai láng a berlini Olimpiai Stadionba. Itt a váltó egyik utolsó tagjaként a finn csudafutót, Paavo Nurmit üdvözölhette a közönség. Az olimpia játékok megkezdésére a jelet a fellobbanó máglya adta, amelynek tüzét Schilgen német atléta gyújtotta meg.

SPIRIDON LOUIS ÉS HITLER

1936. augusztus 1 -je délutánján vonultak be a 49 résztvevő nemzetet képviselő olimpiai csapatok a berlini Olimpiai Stadionba. (Spanyolország sportolói a polgárháború kitörésének hírére hazautaztak az olimpiai faluból. Velük együtt 50 ország vett volna részt a játékokon.)11

A sportolók sokszínű kavalkádjának élén Görögország csapata haladt. Közvetlenül a zászlóvivő mögött lépkedett Spiridon Louis, az 1896. évi, első modern olimpiai verseny bajnoka, aki Athénban a maratoni futásban aratott győzelmet. Most a görög királyi testőrség hagyományos öltözékét viselte. Fején vörös fez, testén a térdig érő, derékon övvel összefogott fustanella - a skót férfiak szoknyaviseletéhez hasonló ruhadarab, amely az antik görög chitónból alakult ki harisnyába bújtatott lábain ormótlan papucs.12 A bevonulás után Louis Hitler páholyába ment, és ott egy vadolajágat adott át neki. Azt a növényt, amelyből az ókori játékok győztesei számára készült koszorút fonták. A jelenetről az Olympia-Zeitung 13. száma így számolt be: „Spiridon Louis kivá9 Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. 1. köt. Ford. Máthé Elek. Bp., 1978. 140-141. p. (Bibliotheca classical

10 Durantez, 1988. 53. p.

11 Kahlich Endre - Gy. Papp László - Subert Zoltán: Olimpiai játékok, 1896-1976. Bp., 1977. 239. p.

12 Dieter Germann: Spiridon Louis, der erste Marathon-Olympia-Sieger 1896 Ehrengast der Spiele 1936 in Berlin, ln: Buschmann - Wassong, 2005. Bd. 1. 61-65. p.; Erich Kamper - Herbert Soucek: Olympische Heroen. Portraits und Anekdoten von 1896 bis heute. Erkrath, 1991. (továbbiakban: Kamper - Soucek, 1991.) 21-22. p.