Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Kertész István: Érdekességek az 1936. évi berlini olimpiai játékokról
lik görög sporttársai közül. Kezében egyszerű olajág Olympia ligetéből. Negyven évvel ezelőtt nyerte meg az első maratoni futást. Ma átadja a XI. Játékok védnökének hazája üdvözletét. Aki felfogja egy sportember életének nagyságát, annak számára igazi beteljesülés az, amit mi mind átélünk. A Führer fölemelkedik, mellette állnak helyettesei, dr. Frick birodalmi miniszter és Blomberg vezértábomagy. A görög maratoni győztes szemtől szemben áll Adolf Flitlerrel. Egy pár üdvözlő szó, egy földműves finom meghajlása, a büszkeség Adolf Hitler arcán. A megnyitó ünnepség legszebb pillanata véget ért.”13 A berlini játékok történetét feldolgozó amerikai egyesült államokbeli sporttörténész, R. Mandell szerint Louis a következő szavak kíséretében nyújtotta át Hitlernek az olajágat: „Én átadom Önnek ezt az olajágat a szeretet és béke jelképeként. Mi azt reméljük, hogy a világ népei csak ilyen békés vetélkedések céljából fognak találkozni egymással.”14 A MARATONFUTÁS BERLINBEN15 Annak, hogy Louis meghívást kapott a berlini olimpiára, és ott látványos külsőségek között találkozhatott Hitlerrel, sajátos politikai és tudományos háttere volt. A tudományos hátteret a német ókortudomány kimagasló eredményei szolgáltatták, amely eredmények közé lehetett sorolni Trója és Mykéné kiásása mellett Olympia régészeti feltárását, valamint a német klasszika-filológia és ókortörténet-tudomány által elért rendkívül magas színvonalat. A klasszikus műveltség ennek betudhatóan mélyen beivódott a német szellemi életbe. így aztán nem volt idegen a német társadalom számára az a jelenség, hogy az 1. világháború elveszítésének tragédiáját csakúgy, mint a válságból esetleg kivezető utat antik párhuzamok segítségével igyekeztek megvilágítani. Németország sorsát a 2. pun háborúban elbukott Karthágóéval hasonlították össze, és a modern német történettudomány Hannibálban igyekezett megrajzolni a példamutatóan viselkedő hazafi képét.16 Az önmaga életét hazájáért feláldozó marathóni futó legendás históriája is azon szándék jegyében vált népszerűvé, hogy ezáltal lelkesítsék önfeláldozó tettekre a háborús vereség és a belső társadalmi konfliktusok által megrendített hitű ifjúságot. A náci propaganda is igyekezett kiaknázni a marathóni futó történetében rejlő lehetőséget. így aztán nem meglepő, hogy a berlini olimpia művészeti versenyében, a lírai művek kategóriájában a német Felix Dhünen-Sondiger nyerte el az aranyérmet „Der Läufer” (A futó) című költeményével, amely ezt a tragikus végű, de hazafias ihletésű - egyébként soha meg nem történt - futást dolgozta fel.17 A modern maratoni futóversenyek ókori elődjének tartott marathóni esemény a legendárium szerint arról szólt, hogy a Marathónnál a perzsák felett Kr. e. 490 során 15 „Spiridon Louis löst sich von seinen griechischen Kameraden.” = Olympia-Zeitung, 1936. aug. 2. 205. p. A cikk eredeti szövegét idézi Kari Lennartz: Betrachtungen zur Entwicklung des Marathonlaufs von seiner Einführung 1896 bis zur Gegenwart. In: The Olympic Games Through the Ages. Greek Antiquity and its Impact on Modern Sport. Eds.: Roland Renson et al. Athen, 1991. 436. p. 14 Richard Mandell: Hitlers Olympiade. Berlin, 1936. [Dt. Übers. Von Sigrid Wahl.] Dt. Erstveröff. München, 1980. 145 p. 15 Alapvetően Karl Lennartz: Kitei Son and Spiridon Louis. Political Dimensions of the 1936 Marathon in Berlin. In: Buschmann - Wassong, 2005. Bd. 2. (továbbiakban: Lennartz, 2005.) 231-263. p.; Kamper - Soucek, 1991. 67-68. p. 16 Karl Christ: Zur Beurteilung Hannibals. In: Hannibal. Hrsg. Karl Christ Darmstadt, 1974- 361-407. p. (Wege der Forschung; 371.). 17 A marathóni futás történetiségének kérdéséről lásd Kertész István: A görög sport világa. Átdolg., bőv. kiad. Bp., 2007. 7-42. p., további szakirodalommal.
