Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Kenyeres István: A szombathelyi püspöki uradalom bevételei és kiadásai 1571–1572-ben

------------------- ■ 5 ^ V' A SZOMBATHELYI URADALOM BIRTOKOSAI A középkorban a vár és uradalma a győri püspökség birtokaihoz tartozott. Paksi Balázs gyó'ri püspöknek a mohácsi ütközetben bekövetkezett halála után azonban hosszú üresedés vette kezdetét, amelynek során a birtokok világiak kezére kerültek. A Mohács utáni 3 évtized szombathelyi birtoklástörténetét a kutatás még nem tárta fel teljes körűen. Annyi bizonyos, hogy 1529-ben az 1527-ben a Ferdinánd király híveként Sopronban állomásozó Erasmus Schreyer tartja kézben az uradalmat.9 Az 1530-as évektől a híres huszárkapitány, laki Bakith Pál birtokolja a gyó'ri püspökség más jövedelmeivel együtt.10 Bakith 1537. évi halála sem változtatott lényegesen az uradalom birtoklásán. Az 1540-ben kinevezett győri püspök, Újlaky Ferenc sem tu­dott ezen a helyzeten változtatni, csak utódjának, Gregoriánczi Pálnak sikerült hosz- szas küzdelem után, 1554-ben a birtokok visszaszerzése - immáron azt egy csere ré­vén birtokló Révay Ferenctől.11 Ezt követően az uradalom korszakunkban mindvégig püspöki birtok, csupán a püspöki méltóság betöltetlensége esetén került a Magyar Kamara kezelésébe (1565, 1571-1573, 1590-1592). Ezek az időszakok azért különö­sen érdekesek, mivel ekkor a Magyar Kamara hivatalnokai többször is összeírták az uradalmat, a kamara által kinevezett udvarbírák pedig a korszak követelményeinek megfelelően12 * * számadásokat készítettek, amelyek közül egynémely teljesen, illetve kivonatosan a kutatás rendelkezésére áll. A SZOMBATHELYI PÜSPÖKI URADALOM 1571-1572. ÉVI SZÁMADÁSAI Az alábbiakban éppen egy, az ideiglenes kamarai igazgatás idejéből fennmaradt forrásanyagra támaszkodva igyekszünk felvázolni a szombathelyi uradalom gazdál­kodásának főbb jellemzőit. Abban a szerencsés helyzetben van a kutatás, hogy az 1571-1572. évi időszakból több, eltérő típusú és időtartamot átfogó uradalmi szám­adás, illetve kivonat is fennmaradt. 1) Az egyik Pápai György uradalmi számvevő (racionista) 1571-1572. évi, nem teljes, azonban kategóriáját tekintve részletes számadása.15 A számadás minden rész­letessége ellenére nem egységes és több helyen is hiányosnak tűnik. A számadásnak a címe szerint az 1572. évről kellene tanúbizonyságot tennie, azonban kitűnik, hogy 9 Österreichisches Staatsarchiv Finanz- und Hofkammerarchiv (továbbiakban: ÖStA FHKA) rote Num­mer 1. Konv. 1529. fol. 13. Hans Krambner szombathelyi udvarbíró (Verwalter zu Stain am Annger) jelentése az Alsó-ausztriai Kamarának, 1529. május 19. 10 Gecsényi Lajos: Katonák és polgárok a gyó'ri végvarban a XVI-XVII. században. = Hadtörténelmi Köz­lemények, 1984. 4. sz. 664. p. 11 Részletesen lásd Dominkovits Péter: Szombathely privilegizált mezőváros gazdasága, társadalma a 17. században, 1605/1606-1685. PhD-értekezés. Bp., ELTE BTK, 2009. 16-17. p. 12 Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. szá­zadi Magyar Királyságban. Bp., 2008. 121-126. p. (Habsburg történeti monográfiák; 2.) 15 A számadás jelzete: Magyar Országos Levéltár E 156. Urbaria et conscriptiones Regestrata (továbbiak­ban: MOL E 156. UetC Reg.) fasc. 51. nr. 4/2. 1-183. p. (továbbiakban: Szombathelyi számadás) Címe: 1. p. „Regestum omnium introituum exituumve arcis Sabariensis conscriptum anno domini millesimo quingentesimo septuagesimo secundo conscriptum per racionistam arcis videlicet Georgium Pápáim.” Uo. a lap tetején: „Provisor Georgius Katona”. A számadáskönyvet a borbevételek és kiadások kapcsán ismerteti Zágorhidi Czigúny Balázs: Püspöki tizedborok a szombathelyi várban. In: Eló'adások Vas megye történetéről. 4- Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004- (továbbiakban: Zágorhidi, 2004.) 33-34- p. 37. lábjegyzet (Archívum Comitatus Castriferrei; 1.) 235 A

Next

/
Thumbnails
Contents