Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Kenyeres István: A szombathelyi püspöki uradalom bevételei és kiadásai 1571–1572-ben
Sif S (ma: Szombathely), illetve az e melletti másik Újfalu.5 Meszlen településről érdemes megemlíteni, hogy az 1577. évi urbárium szerint prédiális nemesek lakták, akik csak katonai szolgálattal tartoznak a püspöknek. Az urbárium adata szerint a meszleniek Mohácsnál ott is voltak Paksi Balázs püspökkel és a 33 prédiális nemesből 30-an odavesztek a püspökkel.6 1549-ben, amikor Szombathely Bakics Péter kezén volt, a szombathelyi uradalom négy részből állt: Szombathely, Püspöki, Újfalu és Zanat. A birtokon ekkor 79,5 portát, 60 zsellért, 24 újonnan telepített jobbágytelket, 33 iparost, valamint 31,5 egyéb kategóriába sorolható személyt írtak össze, akik közül öt uradalmi szolgálatban állt.7 8 A szombathelyi püspöki uradalomhoz tartozó birtokokról, falvakról és pusztákról, azok számának alakulásáról aló. század második feléből fennmaradt urbáriumok tájékoztatnak: Birtok neve Év Szombathely mezőváros (oppidum, 1592 civitas) 1565 1571 1572 1577 1592 Püspöki falu 1565 1571 1572 1577 1592 Perint (Aranyas Perint) falu 1565 1571 1572 1577 1592 Zanat falu 1571 1572 1577 1592 Zsira falu 1571 1572 1577 1592 Újfalu falu 1571 1572 1577 1592 Rákos falu (1592 oppidum) 1572 1577 Himód falu 1572 1577 Meszlen falu 1577 Szentmárton falu 1592 Újfalu (Nova villa) Perint mellett 1592 Szentiván prédium 1577 1592 Sorok prédium 1577 1592 Soproni ház 1592 1. táblázat A szombathelyi váruradalom birtokai a 16. században8 A szombathelyi urbáriumok adataiból jól nyomon követhetően kirajzolódik egy, a birtok növekedését jelző trend. Ehhez hozzá járult nyilván az, hogy úgy tűnik, hogy aló. század utolsó harmadában időnként a szombathelyi uradalomhoz sorolták a győri püspökség Sopron vármegyei birtokait is, így pl. Rákost (ma: Fertőrákos) és Himódot, illetve a püspök soproni házát. Le kell ugyanakkor szögeznünk, hogy összevetve a szombathelyi uradalom nagyságát a környékbeli, illetve tágabb értelemben a Nyugat- Dunántúl birtokaival, az legfeljebb a középkategóriába sorolódik. 5 A két Újfalu egyértelmű lokalizálásában az eddig megjelent szakirodalom nem segít. 6 Zágorhidi, 2000. 49. p. 7 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. Bp., 1990. 2. köt. 862-898. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 1. Forráskiadványok; 16.) 8 Zágorhidi, 2000. passim. 234
