Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Kenyeres István: A szombathelyi püspöki uradalom bevételei és kiadásai 1571–1572-ben
Reineres István A szombathelyi püspöki uradalom bevételei és kiadásai 1571-1572-ben Az alábbi közlemény célja, hogy egyfajta vázlatot és adalékot nyújtson a győri püspök szombathelyi uradalmának 16. századi történetének megírásához.1 A közleményben elsősorban az uradalom gazdálkodásának mérlegére, jövedelmezőségének nagyságára koncentrálunk, jóllehet a már publikált2 és még publikálatlan források lehetővé tennék az uradalom komplexebb, mikro-szintű vizsgálatát is, azonban a rendelkezésünkre álló terjedelem ezt nem engedi meg. A SZOMBATHELYI URADALOM KIALAKULÁSA, BIRTOKAI A győri püspök szombathelyi uradalmának kezdetei a 14. század végére nyúlnak vissza. Ekkor az uradalomhoz Szombathelyen kívül mindössze Püspöki (ma: Püspökmolnári), Meszlen és Kesző tartozott. Ez utóbbi azonban viszonylag korán kiválhatott, mivel Kesző a 14- század végén ott épített várával együtt egy újabb püspöki uradalom központja lett Várkesző néven. A 16. század elején már Zsira és Zanat (ma: Szombathely része) is biztosan az uradalom része.3 Karicsa település aló. század közepén beolvadt Szombathelybe. Ezeken kívül megemlíthetjük még Várfölde és Pecsenyés dűlőket.4 Az adatok alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a szombathelyi váruradalom a késő középkorban a birtokok számát, nagyságát tekintve nem volt jelentős: Szombathely és közvetlen környékét leszámítva mindössze két távolabbi falu, Püspöki és Zsira tartozott hozzá. Aló. század második felében a Szombathely közvetlen közelében lévő, részben a városfejlődés keretében a 15-16. század fordulóján kialakult újabb településekkel bővült az uradalom: Szentmárton (ma: Szombathely), Újfalu, Perint 1 A középkori szombathelyi uradalomra lásd Kiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria- Szombathely története. A város alapításától 1526-ig. Szerk. Engel Pál. Szombathely, 1998. (továbbiakban: Engel, 1998.) 207-213. p. (Szombathely története; 1.) A vonatkozó rész Zágorhidi Czigány Balázs munkája.; A kora újkori viszonyokra lásd Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVI1I. században. Szombathely, 1993. passim (Acta Savariensia; 8.); Bossányi Árpád: A győri püspökség urbáriuma 1592- böl. = Dunántúli Hírlap (továbbiakban: DH), 1928. febr. 19. 2. p., febr. 26. 2-3. p.a márc. 4. 2-3. p.; Vő: Egy 16. századi földesúr. A gyó'ri püspökség 1592. évi urbáriumja alapján. = DH, 1928. márc. 11. 2. p.; márc. 18. 4. p. Bossányi hivatkozások nélküli publikációjában az 1549., 1551., 1568., 1577. évi urbáriumokból vett adatokat közölt, illetve a gyó'ri püspökség pénz- és terménybevételeit mutatta be 16-17. századi adatok alapján. ‘ Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi urbáriumok és inventáriumok a 16. századból. Szombathely, 2000. (továbbiakban: Zágorhidi, 2000.) 217 p. (Acta Savariensia; 16.); XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. Szerk. Kenyeres István. Bp., 2002. (továbbiakban: Kenyeres, 2002.) 2. köt. 675-684. p. (Fons könyvek; 2.) 3 Engel, 1998. 207-210. p. 4 Engel, 1998. 210-211. p. U 233
