Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Bariska István: Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548–1579

Bedőcs-vagyont, akkor többek között 17 db, egyenként 1/8 nagyságú szőlőt írtak össze, továbbá a 9 holdnyi3 * 5 szántója mellett egy tavat („ein Teicht”) is felvettek a listára.6 Ez bizony azt jelenti, hogy ez az egyik legrégibb, fennmaradt dűlőnév Kőszeg határában.

MEGHITELEZETT KERESKEDELEM ÉS KOCKÁZATAI

Először talán érdemes röviden összefoglalni, hogy miről is szólnak a forrásaink. A feladat nem egyszerű. Bedőcs Jakab történetében vannak kifejezetten magánjogi természetűek. Ilyen a Bedőcs-Huber-féle per anyaga 1556 júliusa és 1557 januárja között, amelyben Bedőcs Jakab kísérletet tett testvére háza megszerzésére. Van ugyanakkor a forrásoknak egy másik vonulata, amelyben Bedőcs Jakab, a kereskedő áll a középpontban. Ez több mint 20 évet ölel át. Lényege, hogy Bedőcs Jakab már 1548-ban bekapcsolódott az akkor már nagy’ hasznot ígérő élőmarha-kereskedelembe. Hitelt hitelre halmozva folytatta üzletkötéseit, amelybe azonban, úgy tűnik, belebukott. Ráadásul úgy, hogy adósságait neuhofi Nikolaus Jurisics, a kőszegi uradalom zálogbirtokosa felvásárolta, Bedőcsöt pedig szinte „jobbágyává” tette.7 Nagyon nehéz korszak várt rá. Kereskedőként váltani kényszerült, az 1570-es évek elején vászonnal üzletelt. A források 1579-ben egy ingatlanügylet kapcsán vetették fel újra a nevét. Ha röviden kéne megfogalmazni a Bedőcs-ügy tanulságát, azt mondanánk, hogy ez a történet a hitelre történő kereskedelem súlyos kockázatáról szól. Nem volt az a korszakban ismeretlen, inkább azt tennénk még hozzá, hogy nem tudni, hogy a hitelezők, nevezetesen a stájer Radkersburg előkelői ill. a bécsi hatóságok miért mentek bele a túlzott „előfinanszírozásba”. Az is magyarázatra vár, hogy az udvar, esetünkben az Alsó-ausztriai Kormányszék milyen szerepet játszott abban, hogy Bedőcs Jakab elkerülje a teljes csődöt. Végül a történet azt üzeni, hogy egyáltalán nem árt, hogyha valaki jól ismeri azt jogi környezetet - uralkodói és kormányzati rendeleteket, uralkodói haszonéveteket, zálog- és bérleti gyakorlatot, szokásjogokat stb. -, amelyek keretein belül üzletelt vagy magánjogi ügyeit intézte.

A KARAKTERT MEGRAJZOLÓ PER

A Bedőcs-Huber perre most nem vesztegethetünk sokat. Hogy mégis beszélünk róla, annak két oka van. Egyrészt a családi kapcsolatok egy része innen bontható ki. Másrészt Bedőcsöt jellemzi az a vagyonszerző magatartás. Korábban már utaltunk arra, hogy

3 Területmérték: 1 magyar hold = 1200 négyszögöl. 1 négyszögöl = 3,5996 m2. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. 37., 407-408., 585. p. (A Magyar Országos Levéltár

kiadványai. 4. Levéltártan és történeti forráskiadványok; 6.)

6 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1562. november 21. (az iratra valaki még a 16. században rávezette az 1577. nov. 21-i dátumot, ezért Suhajda Lajos, az anyag levéltári rendezője és leírója az 1930-as években ezen dátum alá sorolta. Eljárását erősíti az is, hogy benne neuhofi Nikolaus Jurisics haláláról és veje Franz Schönaich intézkedéseiről esik szó, amely csak 1572 után történhetett). Akárhogy is volt, az bizonyos, hogy a vagyon értékelésére csak 1562-ben kerülhetett sor. Ráadásul Bedőcs eme kérelmében „

az elmúlt 1561. év” („des verschinen Ain und sechszigisten Jár") egyfajta utalásként világosan és egyértelműen szerepel, és ez csak növeli az levél tényleges keletkezése körüli bizonytalanságot. Az 1552. évi hegyvám-lajstromban Jacob Wedötsch" neve alatt több mint 20 szőlő van bejegyezve, ebből 4-et frissen vásárolt. VaML KFL Act.

_ Mise. Kőszeg város telekkönyvi hivatalának iratai. Kö 120. sz. Regestrum Promontorialis, 1552. 241 föl.

' Neuhofi Nikolaus Jurisics a török elleni védelemben kitűnt Jurisics Miklós unokaöccse, aki 1554-1572 között állt az uradalom élén. Egyik birtoka, Neuhof után nevezi az osztrák irodalom is Nikolaus Juris- ischitz von Neuhof-nak, hogy a személy- és névcserét elkerüljük. Lásd. Elisabeth Gmoser: Geschichte der Herrschaft Güns als kaiserliches Kammergut unter österreichischer Verwaltung, 1491-1647. Eisenstadt, 2002. (továbbiakban: Gmoser, 2002.) 94- p. (Burgenländische Forschungen; 86.)

22