Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Katona Csaba: Polgárjog és migráció Debrecenben és Kőszegen a 18–19. században

V

vagyonából hány lakosnak tudták a statútumban megfogalmazott igényeit kielégíteni. Mivel Debrecenben az agrárgazdálkodás került a társadalmi termelés középpontjába, a polgárok számára biztosítható földingatlan (szántó, kaszáló, legelő') területe és minősége szabta meg a polgárok létszámkeretének a felső határát.”18

Kőszeg Debrecennél régebben, 1648 óta élvezte a szabad királyi városi jogállás előnyeit.19 A lakosság létszáma jelentős mértékben eltért Debrecenétől: 1793-ban 4964, 1812-ben 5314, 1848-ban pedig összesen 7154 lakos élt a városban.20 Ez meg sem közelítette Debrecen összlakosságának létszámát. (Csak összehasonlítás gyanánt Szombathely adatai: 1793-ban 2270 fő, 1812-ben 3782 fő, 1848-ban 6520 fő).21 Bácskai Verát idézve: „Kőszeg .. .népességét tekintve a középvárosok alsó határán mozgott, lakóinak száma a század eleji 4800-ról mindössze kétezer fővel gyarapodott.”22

Annak ellenére, hogy Kőszegen a lakosság összlétszáma sokkal alacsonyabbnak bizonyult, mint a nagyhatárú23 Debrecené, a polgárjogot elnyerteké korántsem volt ennyire eltérő. Másként: Kőszeg lakosai között jóval nagyobb arányban fordultak elő polgárok. Hozzá kell azonban tenni, hogy erre az időszakra már jelentősen erodálódott a rendi eredetű polgárság intézményének valós súlya, sokkalta meghatározóbbá vált a tényleges vagyoni helyzet és az ebből is fakadó gazdasági mozgástér.24 * Igaz, a polgárjog presztízse továbbra is vonzerőt gyakorolt, de a „polgárjog - főleg nagyobb városokban, és különösképpen a legnagyobb városban, Pesten - már nem volt elengedhetetlen feltétele az ipar és kereskedelem folytatásának”.21 Tágabb léptékű megközelítésben: a szabad királyi városok a „18. század végétől, s főleg a 19. század első évtizedeitől már csak rendi város- hálózatban elfoglalt pozíciójukat őrizték meg, vezető szerepük mint városcsoportnak (vagy

egyedüli városoknak) egyre inkább illuzórikussá vált”.26

* * *

A Debrecenbe a fent megjelölt időszakban beköltözött és polgárjogot nyert személyek vizsgálatához27 első számú forrásunk a debreceni Matricula Civium (Polgárkönyv) két kötete.28 A forrás nem ismeretlen a kutatás számára, Herpay Gábor 1936-ban tette közzé adatait: név, foglalkozás, előző lakhely, illetve az utcanév.29 A Matricula Civiumot 1715-től vezették, adatsorai 1733-tól alkalmasok statisztika készítésére. Kőszeg eseté18 Rácz, 1989. 15. p.

19 Bariska István: A szabad királyi várossá válás ára. In: Bariska-Söptei, 59-110. p.

20 Tilcsik, 2004. 131. p.

2 Uő: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében. Szombathely, 2009. 34- p. (Archívum Comitatus Castriferrei; 3.): Kőszeg és Szombathely lakosságát és kereskedelmét összeveti Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században. In: Vas megye múltjából, 1976. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1976. (továbbiakban: Kiss. 1976.) 131. p. (Levéltári évkönyv; 1.)

22 Bácskai, 2007a. 540. p.

21 A 18-19. század fordulóján Debrecen határa meghaladta a 166.000 kataszteri holdat. Orosz István: A

szabad királyi városok és a mezővárosok gazdálkodása a 18-19. században. In: A. Varga, 2006. 235. p.

24 Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Bp., 2002. 132-134- p.

25 Bácskai, 2006. 231. p.

28 Bácskai, 2006. 227. p.

2| Hasonló jellegű, ám más városokat érintő' kutatásokra példák: Czoch Gábor: A kassai polgárság származási és foglalkozási összetétele a Liber Neocivium alapján, 1781-1848. In: Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Szerk. K. Horváth Zsolt, Lugosi András, Sohajda Ferenc. Bp., 2003. 145-155. p.; Tóth, 2006. 241-268. p.

28 Hajdű-Bihar Megyei Levéltár. Debrecen város levéltára. Debrecen város tanácsának iratai. Matricula Civium.

29 Herpay Gábor: Debrecenbe beköltözött polgárok. Matricula Civium, 1715-1867. Debrecen, 1936. 41 p.

227