Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban
\ V' képzőkörben és a Munkásotthonban is szívesen vállalt felolvasást. Az utóbbiban 1910. március 31-én pl. „Jogi élet és osztályuralom” címmel adott elő'.’0 A kisvárosi közegből kiszakadó, a nagyvárosi környezetbe beilleszkedő pápai ifjúság budapesti évei szemléletformáló erejűek voltak. Az új helyzethez való alkalmazkodást, az összetartozás tudatát erősítette az 1897 végén, Budapesten Vass Károly elnökletével, dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő védnökségével megalakult Pápai Kör, amely a „társas élet megteremtése céljából”31 jött létre. Az egyesület tanévenként havi rendszerességgel összejött egy-egy kávéház különtermében, ahol bálokat, felolvasásokat, hangversenyeket tartottak. A szünidei szervező bizottság még a tartalmas nyári programokról is gondoskodott. Budapesten vagy Pápán társas összejöveteleket, jótékonysági bálokat rendezett az egyesület javára, tagtoborzást végzett és előkészítette a következő tanévet. Az 1905 őszén újjáalakult Pápai Kört dr. Guth Samu elnök, dr. Bass Ernő alelnök vezette, a választmánynak dr. Beke Ödön is tagja volt.32 1906-ban az Andrássy út 64- alatti Műcsarnok Kávéházban, valamint az Otthon Kávéházban és az Erzsébet körút 30. alatti Angol Kávéházban, 1907-ben a Demokrata Körben, 1908-ban a Menton Kávéházban tartottak rendezvényt. A tudományos felolvasóülések időnként politikai kérdéseket is érintettek. 1906. február 5-én pl. az Angol Kávéházban Balog Géza orvostanhallgató „A feminizmus története és fejlődése” címmel tartott előadást.50 51 * 53 * * A fentebbi néhány példa illusztrálja, hogy a szabadgondolkodás társadalmi bázisát a fiatal értelmiség alkotta, amely eltérő felekezeti hátterű, gazdasági erejű, kulturális hagyományú csoportokból szerveződött. A mozgalomban a feltörekvő zsidó polgárság, értelmiség meghatározó szerepet játszott. A katolikus sajtó által jelentéktelennek nevezett csoportosulás élénk kapcsolatot ápolt a baloldali elkötelezettségű szabadkőműves páholyokkal. Pápán a szabadgondolkodók zászlóbontása idején már nem működött szabadkőműves páholy, de a régi páholytagokról, továbbá a győri Philantropia Páholy (1896-1920) pápai tagjairól feltételezhető, hogy támogatták a szabadgondolkodók mozgalmát.34 Aktivitásukat mutatja, hogy 1912-ben újabb pápai páholy alapítása is napirendre került.33 50 Előadások a Munkás-Otthonban. = PáH, 1910. márc. 26. 4. p. Gerst Leo, a szövőgyár igazgatója 1905től a győri Philantropia Szabadkőműves Páholy tagja volt. Felesége kitűnő mezzoszoprán hangjával, remek zongorajátékával gyakran fellépett a városi rendezvényeken. Magyar Országos Levéltár P 1114- < A Philantropia Páholy iratai. Tagok felvételi iratai A-Z. (továbbiakban: MOL P 1114. Tagok felv. ir.) 51 Pápai-Kör... = PáL, 1897. nov. 14- 4. p. 32 A budapesti Pápai-körből. = PáL, 1906. nov. 18. 4- p. 53 A budapesti „Pápai Kör”. = PáH, 1906. febr. 10. 4- p. 34 A pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy alapító tagjai közül ekkor még Pápán élt és a társadalmi életben aktív volt Harmos Zoltán katolikus tisztviselő, Herz Dávid izraelita rajztanár és festőművész, dr. Kövi József izraelita főorvos, Wajdits Károly katolikus könyv- és papírkereskedő. Vö. Hudi, 2011. 40- 54. p.; A győri páholy tagjai voltak jelenlegi -2011. decemberi - ismereteink szerint (zárójelben a belépés ideje): Goldschmid Ödön izraelita kereskedő (1903), Gerst Leo Perutz-szövőgyári igazgató (1905), dr. Veltner Sándor izraelita orvos (1910), Lux Lajos református nőneveló'-intézeti tanár (1914), dr. Lakos Béla református főgimnáziumi tanár (1914) és Hoffner Sándor ügyvéd, Pápa város tiszti ügyésze (1912- ben már tag). MOL P 1114- Tagok felv. ir.; A szabadkőművességgel, a politikai viszonyokkal az első városmonográfia egyáltalán nem foglalkozott. Vö. Pápa város egyetemes leírása. Összeáll. Kapossy Lucián. Pápa, 1905. VII, 364 p. (Reprintjét kiadta a Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1989.); A győri szabadkőművességről lásd Szakái Gyula: A liberális polgárság szerveződése - szabadkőműves páholyok. = Uő: Vállalkozó győri polgárok 1870-1940 között. Sikeres történeti modellváltás. Bp., 2003. 263-297. p. 33 Vörös Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László. Győr, 1971. 233-404. p. 205 A
