Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban

Tény, hogy az „Új idők” szele még akkor is megérintette az ifjúságot, ha maga nem is kereste az alkalmat a „progresszió” híveivel való megismerkedésre. A baloldali ateista agitáció hatását jelentó'sen tompította az egyházak fokozott önvédelmi tevékenysége, amely a katolikus és protestáns egyházakban is eredményes volt.56 Az országos törekvések helyi változatai a keresztényszocialista mozgalomban, katolikus és protestáns körök, egyletek létrehozásában, a belmisszió fokozásában és a felekezeti sajtó megteremtésében mutathatók ki.

A pápai katolikus közösség kohézióját a hagyományos vallási egyesületek - pl. Rózsafüzér Társulat, Jézus Szent Szívének Társulata, Oltáregyesület, stb. - mellett az Pápai Alsóvárosi Olvasókör (1893),57 a munkásleányokat és a női polgári iskolai tanulókat tömörítő Mária-kongregáció (1904), a Római Katolikus Legényegylet (1895), a Katolikus Kör (1896), a Felsővárosi Katolikus Olvasókör (1900), a szociáldemokraták befolyását tompító Pápai Keresztény Munkásegyesület (1904) és a katolikus közvéleményt formáló Pápa és Vidéke című hetilap (1906) erősítette.58

A reformátusok körében a diákegyesületek: az évszázadok óta működő kollégiumi énekkar, a nagy hagyományú Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat (1841), az újabban alakult Főiskolai Gyorsírókor, Főiskolai Zenekar, Theológiai Önképzőkör, Ifjúsági Segítőegyesület; továbbá a felnőtteket mozgósító vallásos esték, előadások, az egyházi életről beszámoló Dunántúli Protestáns Lap (1891-1944) szintén hatékony eszköznek bizonyult.59

Az evangélikus gyülekezetben az Evangélikus Leányegylet, az Evangélikus Nőegylet (1873), a férfi és női egyházi énekkar, a rendszeres gyülekezeti alkalmak, az iskolai múzeum, a századfordulón már mintegy 2000 kötetből álló iskolai és népkönyvtár (1873), a Lutheránus Segélyegylet, az 1876 óta kiadott egyházi évkönyvek egyaránt erősítették az identitást.60 Gyurátz Ferenc evangélikus lelkész önálló kötetet is szentelt a szabadkőművesek egyházellenes ténykedésének leleplezésére.61

Az izraeliták az átmeneti kettészakadás, majd az 1880. évi újraegyesülés után a vallási hagyományok ápolásával, az ortodox irányzat feltétlen támogatásával, megfelelő vallási intézmények és számos jótékonyságú egyesület fenntartásával válaszoltak a szekularizációs kihívásokra.62

A polgári radikálisok pápai szerveződése 1908-ban a helyi nyilvánosság teszteléseként is felfogható. Mivel a teszt eredménye egyértelműen „pozitív” (kedvezőtlen) volt, a mozgalom hívei ezt követően a társadalmi cselekvés más útját, rejtettebb formáit választották.

56 Az egyházak és állam viszonyának alakulásáról legújabban Kása László: Művelődés, egyház, társadalom. Bp„ 2011. 118-126. p.

57 Pápa város egyetemes leírása. Összeáll. Kapossy Lucián. Pápa, 1905. (továbbiakban: Kapossy, 1905.) 262-263. p. A kört 1887-ben kezdték szervezni, alapszabályait a belügyminiszter 1893-ban hagyta jóvá.

58 Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. 65-67., 84. p.

' A Dunántúli Ev. Ref. Egyházkerület pápai főiskolájának értesítője az 1903— 1904-ik iskolai évről. Kiad. Faragó János fó'gimnáziumi és Thúry Etele akadémiai igazgató-tanárok. Pápa, 1904- 67-68., 130-131., 145-153. p.

60 Kapossy, 1905. 175. p.; Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza, 1841-1925. Sopron, 1931., 392 p.; Tóth Béla: ... emlékezzél meg az egész útról... [A pápai evangélikus egyház és a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története.] Pápa, 2004- 38-53. p.

61 Gyurátz Ferenc: A szabadkőmivességről. Pápa, 1886. 56 p.; Ua. Szerk., az előszót írta, a jegyzeteket kiég. és az irodalomjegyzéket összeáll. Békés Márton. Vasszilvágy, 2007. 109 p. (Magyar Nyugat történeti kiskönyvtára; 5.)

62 Kapossy, 1905. 199-200. p.