Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Gyáni Gábor: Nagyváros, modernség és kreativitás. – A budapesti példa
GvániGábor Nagyváros, modernség és kreativitás- A budapesti példa A fin-de-siécle Budapest különleges szellemi kreativitás színtere volt. Azt követően esett a történetírásban erről szó, hogy kezdetét vette a századfordulós Bécs amerikai historiográfiai kultusza. Nem Carl Schorske „fedezte fel” a bécsi modernség jelentőségét,1 a téma mai felkapottsága azonban tagadhatatlanul az ő munkásságának köszönheti a legtöbbet.2 Az őt követendő példának tekintő Hanák Péter járult hozzá leginkább ahhoz, hogy Budapestről is a császárvároséhoz hasonló történeti kép alakulhasson ki.3 MODERNITÁS, MODERNIZMUS ÉS IDENTITÁSVÁLTÁS A modernizáció a tőkés fejlődés kifejezésére szolgál, egyúttal adott tudományos paradigmára is utal, amely utóbbi nagy szerepet játszott és játszik időnként ma is a társadalomtudományi és történetírói gondolkodásban. A modernitás fogalmának is többféle értelme lehet. A kulturális modernizmusként számon tartott jelenség pedig éppúgy a modern (ség) fogalomköréhez tartozik, mint a diszkurzív gondolkodás felvilágosodásban gyökerező gyakorlata. Az utóbbitól eltérően a kulturális (a művészeti) modernizmus azonban nemcsak, sőt éppen hogy nem a folytonos technológiai változások által teremtett világ szellemi kísérőjelensége; annak tagadásaként lép a színre, mint a modernista életérzésben gyökerező éthosz gondolati kifejezése és művészi reprezentációja. Marshall Berman modernitás és modernizmus fogalmait veszem alapul ezúttal, amely szerint: „Van az élő tapasztalatnak egy bizonyos módja - a tér és az idő tapasztalata, az én és a többiek tapasztalata, az élet lehetőségeinek és veszélyeinek a tapasztalata - amin minden férfi és nő osztozik a világon manapság.”4 E tapasztalat birtokba vételével válunk modernné. Az a modern világ, ahol élünk, egyszerre kínálja a kalandot, a hatalmat, az örömet, a növekedést, lényünk folytonos átalakulását, valamint, hogy az általunk teremtett világ bármikor tönkreteheti mindazt, amink van, amit tudunk és amik magunk vagyunk. A modernitás e tapasztalata minden földrajzi, etnikai, osztály, nemzeti, vallási, vagy ideológiai határon túllép, elmondhaCarl. E. Schorske: Fin-de-Siécle Vienna. Politics and Culture. New York, 1981. 378 p.; Magyar kiad.: Bécsi századvég. Politika és kultúra. Ford. Győrffy Miklós. Bp.. 1998. 325 p. ■ Vö. Vári Sándor: Bécsről - amerikai szemmel. = BUKSZ, 2000. Tél. 324-334. p.; Heidemarie Uhl: Az 1900 körüli Bécs: a modernitás ambivalens színhely. = BUKSZ, 2000. Tél. 326-331. p. 3 Hanák Péter: A Kert és a Műhely. Bp., 1988. 301 p. (Közös dolgaink) 4 Marshall Berman: All That is Solid Melts Into Air. The Experience of Modernity. New York, 1982. (továbbiakban: Berman, 1982.) 15. p. 159
