Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Wolfgang Gürtler: A rohonci csizmadiák a céhtől a tartományi szakszövetkezetig

Ezt a határozatot és a két vásárszabályzatot terjesztették elő a tartományi kormánynak jóváhagyásra, azzal a kéréssel, hogy tegyék közzé a tartományi közlönyben, és egyidejűleg semmisítsék meg az 1922. június 21-én a tartományi közlönyben kihirdetett, 192 16. sz. közleményt. Amennyiben a határozatot jóváhagyták, megtörténhet a szokásos helyi közzététele. Ennek a határozatnak [!] a végrehajtására a községi jegyző úr kapott megbízást.

Johann Rauherz s. k. polgármester”

1924- június 14-én a tartományi kormány arról értesítette a „felsőőri” („Oberwarth”) járási hivatalt, hogy Rohonc község képviselősége 1923. november. 5-ei (lásd fenn) határozatát jóváhagyják.40

Amiként a községek, úgy a csizmadiák is az új törvényes rendelkezésekhez igazították a szervezetüket. Sajnos, az első, számomra ismerős név csak 1923-ból került elő. Fennmaradt „a rohonci csizmadia-testületnek” „az egykori elnök úrnál [! ] ez év május 10-én. du. Vi 3 -ra tartandó közgyűlési meghívója”.41 Az ülésen három napirendi pont volt: „1) A felsőőri újonnan alapított szakszövetkezetünk ügyvitelére vonatkozó beszámoló 2) a tagok jegyzéke, az ügyvitelhez szükséges nyomtatványok 3) határozat- hozatal valamennyi fontos tárgy megtárgyalásához”. A meghívón 31 aláírás szerepel. Feltételezem, hogy a tagokat személyesen hívták meg. A megfelelő előírások szabályozása következtében feltételezhető, hogy a „szakszövetkezetet” vagy újonnan alapították, vagy csak átnevezték. Az bizonyos, hogy 1928. április 3-án 9 órakor a városházán került sor „a rohonci csizmadiák szakszövetkezetének alapszabály alkotó közgyűlésére”. Ezt a felsőőri járási hivatal hívta egybe, mivel a Burgenlandi Tartományi Kormány hagyta jóvá ennek a „Tartományi Szakszövetkezetnek” az alapszabályait.42

Az elnöki teendőket Lois Flatscher „kormánybiztos” látta el. Szólt az újonnan felállított Tartományi Szakszövetkezet lényegéről. Kiemelte: olyan, hogy csizmadiaipar nem létezik, a csizmakészítés (hazai csizma készítése) a cipészipar részterülete. Egy cipész a maga iparengedélye alapján ezért nyugodtan csinálhat csizmát, ezzel szemben az a személy, akinek a cipészmesterség eme részterületére, a „csizmakészítésre” szól az iparengedélye, ennek a jogi helyzetnek a logikus következményeként csak csizmákat készíthet, s hogy egy csizmadiának a csizmadiamesterség megkezdéséhez igazolni kell a cipészmesterség elsajátítását, továbbá a 3 éves cipész- vagy csizmadiasegédséget, és hogy azok a tanoncszerződések, amelyeket a csizmadiákkal szokás kötni, csak a cipészipar elsajátítására szólhatnak, így le kell tenni a cipészipari legényvizsgát, mert hiszen a vizsga tárgya csak az iparszerben elsődleges ipar elsajátítása lehet. (Azaz a cipésziparé, és nem a csizmakészítőé mint mellékiparé.) Itt felvetődik azonban a kérdés, vajon a csizmakészítő az iparrendelet 98. §. 1. (bek.) alapján egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy tanoncot tartson, merthogy eme paragrafus rendelkezése értelmében csak azok az iparűzők tarthatnak tanoncokat, akik az ipar gyakorlásának módja szerint abban a helyzetben vannak, hogy ezt megtehetik, a csizmadiák azonban nincsenek abban 4

4 BLA LRA Burgenländische Lendesregierung Sauerbrunn. 14-264/5. sz.

41 BLA GA Rechnitz. Zünfte. 3.

42 Ez az 1920-as és 1930-as évekből származó jegyzőkönyv és annak mellékletei magántulajdonban vannak. Ehelyütt mondok köszönetét a tulajdonosnak azért, hogy' engedélyezte a felhasználását.

153