Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Faragó Tamás: Statisztikai adatok a lakosság 18–20. századi egészségi állapotáról. – A Borsod vármegyei katonaállítási adatok tanulságai

-------—

Alkalmatlan

Év

Alkalmas

Alacsony t

estmagasság a)

Hiányos

fogazat

Gyenge

testalkatú

Betegség

Összesen

N

A

z összeírásban szereplők

%

miatt (%)

1787-1788 b)

73,0

27

,0

100,0

322

Borsodi sorozottak

1788

31,9

39,1

11,6

9,0

8,4

100,0

345 c)

Miskolc város, sorozásra küldött fiataljai

1809 d)

187,2]

[0,1]

(0,5]

2,4

9,8

100,0

4913

Szatmári nemesi felkelők

______

1

883-1893

e)

54,7

14,0

100,0

Egri 60. ezred soro1894-1905

31,7

2,6

e)

41,3

24,4

100,0

zottjai

1973-ö

OO

4^

1

0,9] f)

e)

3,9 g)

21,6

100,0

9495

Borsod-Abaúj- Zemplén megyei

1998

60,8

[0,1]/»

e)

4,8 g)

39,2

100,0

8002

sorkötelesek

Jelmagyarázat

a) 1788-ig 5 láb 2 hüvelyk (163,3 cm), a napóleoni háborúk alatt fokozatosan 5 lábra (158 cm) csökken, az 1880-as években 155,4 cm, az 1890-es években pedig 153,0 cm alatti méretűek.

b) az alkalmatlanság részletes okait csak a szóban forgó újoncozás 170 főnyi, 1787-ben megvizsgált népességére vonatkozóan ismerjük. E csoportban az alkalmasak aránya még magasabb, összesen 75,3% (lásd az 1. táblázatot).

c) Kilenc fő idős nélkül.

d) A testméret és fogazat kérdéseivel az összeírok keveset foglalkoztak, mivel nem kellett betartaniuk az osztrák katonai előírásokat. (Ha ezekre nagyobb ügyeimet tordítanak, akkor a korabeli kritériumok szerint alkalmasok aránya valószínűleg 50% alá csökkent volna és jelentősen nagyobb arányúak lennének

I az alacsonyak és hiányos fogazatúak rovatában szereplő adatok.)

e) Már nem tekintik alkalmatlansági indoknak a haditechnika megváltozása miatt.

f) 153 cm alattiak. (Forrásaink nem utalnak arra, hogy az alacsony testmagasság még mindig alkalmatlan- sági tényező lett volna.)

g) Csont, izom és kötőszövet betegségei (Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) IX. revízió, XIII. betegségcsoport), illetve a veleszületett anomáliák (XIV. betegségcsoport) összege. Az adat nem teljes mértékben tekinthető azonosnak a korábbi sorozásoknál gyenge testalkatúként alkalmatlannak nyilvánítottak csoportjával. Figyelembe kell ugyanakkor venni azt, hogy minden valószínűség szerint a 20. század utolsó harmadában lényegesen csökkentek a közönséges katonai szolgálat fizikai követelményei a korábbi korszakokhoz képest.

Forrás: A szerző számításai az 1. táblázatnál jelzett források; Paul Myrdacz: Statistischer Sanitäts-Bericht r über das k.u.k. Heer für die Jahre 1883-1893. Wien, 1899. 206-207. p.; Uo: Ärtzliche Rekrutierungsstatistik von Österreich-Ungarn in den Jahren 1894-1905. Wien, 1907. Tab III-IV.; Joubert Kálmán - Gyenis Gyula: A 18 éves sorköteles ifjak egészségi állapota, testíejlettsége. 1. Bp., 2001. (továbbiakban: Joubert - Gyenis, 2001.) 87. p. alapján készültek.

2. táblázat

A sorozásra kerülő férfinépesség egészségügyi alkalmassága

Adataink mindazonáltal azt sejtetik, hogy a 19. század második felében, a gazdaság és társadalom nagy átalakulása során valószínűleg többirányú változás zajlott ► le. Egyrészt az általános sorkötelezettség bevezetésével jelentősen nőtt a gyenge testalkatúnak tekintettek részaránya, akik korábban az előzetes szelekció miatt többségükben el sem jutottak a sorozóorvos elé. Ugyanakkor az alkalmatlanok csoportjába soroltak aránya egyenetlen változásokat mutat a 19-20. század folyamán. Országos szinten a gyenge testalkatúak (Körperschwäche) aránya nő, az egészségi állapotuk miatt alkalmatlanoké csökken, míg az egri 60. közös gyalogezred által sorozottak eseU

105