Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Faragó Tamás: Statisztikai adatok a lakosság 18–20. századi egészségi állapotáról. – A Borsod vármegyei katonaállítási adatok tanulságai

V

tében - ahová a Borsod vármegyei újoncok tartoztak - a trendek a 19. század utolsó évtizedeiben pont az ellenkező' irányba mutatnak. Itt a gyenge testalkatúak aránya jelentősen csökken, a betegnek minősített sorozottak aránya pedig több mint 70%- kal nő (2. táblázat). A 20. század végi két reprezentatív sorköteles vizsgálat - 1973 és 1998 - viszont megint más eredményeket hoz. Borsod adatai most már az országos trenddel együtt mozognak. A 20. század utolsó harmadában a fizikailag alkalmatlanok aránya töredéke lett a 19. század végi adatokénak, bár a vizsgált időszak alatt enyhe emelkedést mutat. Ezzel szemben a betegség miatt alkalmatlanok aránya 1973 és 1998 között csaknem megduplázódik, és jelentősen meghaladja a 19. század végi értékeket. Az 1998. évi sorköteles vizsgálat elemzése lakonikusan fogalmazza meg az egészségi állapot jelenkori kedvezőtlen irányú változásainak országos problémáját: „az egészség- károsodás miatt katonai szolgálatra alkalmatlan sorkötelesek aránya az eltelt negyedszázad alatt közel nyolcszorosára nőtt, .. az 1998-ban vizsgált tizennyolc évesek jelentősen betegebbek a 25 évvel korábban vizsgált korosztálynál.. közel negyven százalék az egészségileg károsodottak aránya.. ,”u A szerzők véleménye szerint az egészségromlás megállítása, vagy legalább annak ütemének csökkentése csak olyan hosszú távú egészségnevelési programok kidolgozása révén lehetséges, amelyek az egészségesebb életmód, táplálkozás és a rendszeres intenzív testmozgás sikeres elterjesztésére képesek lesznek.

Összefoglaló tanulságként azt mondhatjuk, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok nem elégségesek határozott változási vonal megrajzolásához. Ugyanakkor együttesen azt is sugallják, hogy több szakterületnek is érdemes lenne a sorozások egészségügyi adatait külön kutatás tárgyává tenniük a dualizmus időszakától kezdődően a testmagaság alakulásához hasonlón,11 12 annak érdekében, hogy a (férfi) népesség egészségügyi változásának hosszú távú trendjét megrajzolhassuk. Ez sem a múlt, sem a jelenleg formálódó tendenciák világosabb megértése szempontjából nem lenne érdektelen, alighanem egyaránt eredményezne hasznos elméleti és gyakorlati tapasztalatokat mind a tudomány, mind a népesség- és egészségpolitika számára.

11 Joubert - Gyenis, 2001. 30. p.

12 Példaképpen említjük az ilyen jellegű kutatások közül Kádár Pál - Véli György: A szekuláris trend 100 éve Somogy megyében. = Anthropológiai Közlemények, 1977. 93-100. p. munkáját.

106