Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Faragó Tamás: Statisztikai adatok a lakosság 18–20. századi egészségi állapotáról. – A Borsod vármegyei katonaállítási adatok tanulságai

között 40%-kal magasabb a betegek és fogyatékosok aránya. Végső soron tehát a szatmári nemesi felkelőkről készített összeírás egészségügyi adatai egyrészt közvetve erősítik a hasonló célból készült miskolci újoncállítási adatok hitelességét, másrészt tovább fokozzák az 1787. évi teljes Borsod vármegyére vonatkozó összesített katonai adatok megbízhatóságával, reprezentativitásával kapcsolatos kétségeinket.

KITEKINTÉS

Borsod és Miskolc újoncainak, illetve fiatal férfinépességének egészségi állapotát hosz- szabb távon sajnos egyelőre nem könnyű vizsgálni. Az általunk látott 1852. évi Miskolc városi sorozási iratok nemcsak a testmagasságot nem tartalmazták, hanem az egészségi állapot jelzése terén is hiányosak voltak, csakúgy, mint a vármegye hasonló tárgyú iratai. A dualizmuskori sorozási adatok eredményeit pedig csak kivonatosan ismerjük, mert a vonatkozó katonai statisztikák a területi, illetve ezredek szerinti részletezését igen korlátozott mértékben adják közre.9 Az 1973. és 1998. évi sorköteles vizsgálatok viszont miskolci adataikat külön nem tették közzé, csak a megyei városokra együttesen mutatták ki a főbb eredményeket, területileg pedig a történeti Borsod megye helyett az 1945 után létrehozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkoztak. Mindezek ellenére az újoncokra, illetve sorkötelesekre vonatkozó adatok alapján, nagy időbeli kihagyásokkal ugyan, de inkább látszik lehetségesnek az egészségügyi állapotok valamelyes időbeli változásának felrajzolása az újoncozási/sorozási adatok alapján, mint amennyire az a bizonytalan bevallásokon alapuló, és különböző típusú populációkat jellemezni próbáló országos, nem katonai célból készített különböző összeírások és felmérések alapján megkísérelhető.10

A Borsod vármegyére vonatkozó katonai sorozási eredmények alapján összeállítható adatsorból egyértelműen észlelhető a betegek arányának növekedése a 19. század folyamán, illetőleg az alacsony testmagasságúak arányának csökkenése a sorkötelesek körében. Ha eltekintünk a 19. század második harmadáig fennálló testmagassági minimum alá esőktől, akik nagyon lecsökkentették a katonai szolgálatra alkalmasak arányát, akkor az a benyomásunk, hogy a 20. század előtt a fiatal férfiak nagyjából felekétharmada lehetett katonának alkalmas. Pontos arányok nem állapíthatók meg, mert a 19. század közepéig az általános sorkötelezettség hiánya - vagyis az előzetes szelekció gyakorlata - az alkalmasok arányát látszólag megnövelte, míg bevezetése az alkalmatlanok arányának lényeges emelkedését vonta maga után, ami azonban nem biztos, hogy az egészségi állapot ugyanilyen mértékű romlását jelentette. Mind a kettő aránytorzító hatású, a fiatal férfinépesség - a potenciális újoncok - egészségi állapotának valós hosszú távú alakulása vizsgálataink, illetve adatállományunk jelenlegi szintjén egyelőre nem állapítható meg.

9 Áttekintésünket természetesen nehezíti, hogy levéltári kutatásainkat más célból, Miskolc város népességtörténetével kapcsolatos munkánk érdekében végeztük, és ennek során a levéltárban található kiegyezés utáni sorozási anyagok vizsgálatával nem foglalkoztunk.

k Utalunk itt az egészségügyi állapotra vonatkozóan 20. századi adatokat adó betegsegélyező pénztári adatokra, vagy a más-más módszerrel készült, 1980 és 2000 között bekövetkező országos mintavételes adatgyűjtésekre. Mindegyikük kisebb-nagyobb mértékben eltérő módszerrel, más-más összetételű népességekről készült, a legújabb felmérések pedig már nem konkrét orvosi vizsgálatokon alapulnak, hanem inkább a lakosság saját egészségi állapotáról szóló véleményét tükrözik.