20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)

ELŐADÁSOK - Németh László Sándor: Történelem „alulnézetből”, avagy a levéltári kutatótáborok szakmai (levéltári) hozadéka

20 let delovanja slovensko-mad^arskega Mednarodnega arhivskega ra^iskovalnega tabora

li sajtóanyagokból, közlönyökből a mindennapok politikai, gazdasági, nem különben személyes hírei köszöntek vissza.

Emellett nagy mennyiségben találtunk könyvészeti forrásokat, legtöbbször régi bibliát, imádságoskönyveket, vagy épp Petőfi verseskötetét. Előkerült egy Móricz Zsigmond kézjegyével ellátott levelezőlap is, amelyben a lovászi Koltai Józsefet értesíti versének várható közléséről a Kelet Népében.

A LEVÉLTÁRAK FUNKCIÓJA, FILOZÓFIÁJA, EZEK VÁLTOZÁSA,

A KUTATÓI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE. A KUTATÓTÁBOROKBAN

GYŰJTÖTT DOKUMENTUMOK LEVÉLTÁRI BEILLESZTÉSÉNEK PROBLEMATIKÁJA. (1RATKÉPZŐK, GYŰJTEMÉNYEK)

Az elmúlt évtizedekben gyűjtött forrásokat — egy meghatározott tematika szerint — helytörténeti kiállítás keretében mutattuk be az ott élőknek. Sokat gondolkoztunk a fellelt dokumentumok későbbi sorsán is. Ugyanis a falvakban talált iratok nem tekinthetők szorosan vett levéltári forrásnak, csaknem lehetetlen vállalkozás beilleszteni őket egv-egv iratképző struktúrájába, önálló fonóként való felvételét pedig semmi sem indokolja. Ha jól tudom, most külön gyűjteményként kronologikusan, a kutatott falvakat feltüntetve őrzik a tulajdonosok által vissza nem kért forrásokat a Zala Megyei Levéltárban.

Próbáltuk meggyőzni a helyi önkormányzatokat, faluvezetést, hogy egészítse ki, vagy ha nincs, hozzon létre helytörténeti gyűjteményeket, ezáltal is gazdagítva a településen élők identitását, segítve az oktatást-nevelést, vagy épp bővítve ezzel a falusi turizmus kínálatát. Volt, hogy megfogadták tanácsainkat, de legtöbb helyen anyagiak híján elhalt a kezdeményezés.

Ugyanakkor megnövekedett kutatói igény is mutatkozott a táborok során gyűjtött anyagokra.

A levéltár alapfunkciói, s filozófiája, amely a jogbiztosítói, a történelmi forrásbázis-, a közigazgatási és a kultúraterjesztői funkciókat jelentette, kiegészült a szolgáltató levéltár attitűddel. A korábban elzártnak hitt, a tudományos kutatóknak, vagy épp akadémiai tudósok számára fenntartott kutatóhelyek ma már többnyire laikus heh- és családtörténeti kutatót kiszolgáló közgyűjteményekké váltak, ahol nagy mennyiségben gyártják a fénymásolatokat az eredeti forrásokról.

Ez a megváltozott igény a levéltáraktól is változtatást követelt, hiszen saját legitimációjukért küzdöttek. Mikrofilmezték, majd később digitalizálták a leggyakrabban kutatott forrásokat, korszerű segédletek, internetes honlapok készültek családfakutató rovattal. Ma már napirenden vannak a levéltári szolgáltatás ingyenességét felülíró jogszabály változtatások, amelyek tovább növelhetik a közgyűjteményekben készült adatbázisok piaci alapú internetes elérhetőségét.

Nemrég még a kutatói igényeket jobban kielégíteni tudó levéltári struktúra kialakításának igénye is a diskurzus része lett. Felvetődött a kutatók praktikus igényelő