20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Paksy Zoltán: Gondolatok a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor jövőjéről – Egy táborvezető elképzelései
20 let delovanja slovensko-mad^arskega Mednarodnega arhivskega ra^iskovalnega tabora jelentenek, amelyek egyébként a levéltári állományba soha nem kerülnek be, mert nem hivatalos szervek, hanem magánszemélyek őrzik őket. A mintegy másfél évtizede zajló szakmai munka eredményeként a Zala Megyei Levéltár és Vas Megyei Levéltár, valamint a Maribori Területi Levéltár iratanyagában immáron tekintélyes mennyiségű ilyen irat halmozódott fel — például háborús levelek, egyéb magánlevelek, földtulajdoni viszonyokat bemutató iratok, peres iratok, származási dokumentumok, fényképek, stb. —, amelyeket a levéltárak munkatársai rendeznek és tudományos publikációikban, forrásközléseikben használnak fel. Újabb, jól kiaknázható lehetőségként merült fel, hogy a tábor során meg kell keresni azokat a helyi személyeket, akik már maguk is végeztek helytörténeti kutatást, gyűjtöttek iratokat és velük együttműködve lehet dolgozni. Ez a továbbiakban is folytatható lenne. Az 1 hetes tábor mindig két részre oszlik, az első felében a szlovéniai oldalon, a szlovén kollégák szervezésében történik a kutatás, míg a rendezvény második felében zajlik a magyarországi feltárás. A szervezők hangsúlyt fektettek arra, hogy olyan településeket keressenek fel, amelyek közvetlenül a szlovén—magyar államhatár közelében helyezkednek el és lakói között élnek a szomszédos ország etnikumához tartozó polgárok is, tehát prioritást élveztek a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar falvak, valamint a kevert lakosságú települések. Ha a tendencia a falvak fogyása miatt nem folytatható, akkor a határtól távolabb eső területekre is áthelyezhető a kutatás. A jövőre néző legfontosabb feladatnak a tábor szakmai munkájának elmélyítése tekinthető. Elképzeléseink szerint a kutatásba ezúttal a levéltárosok mellett más szakemberek bevonására is sor kerülne, akik a saját szakterületükben végeznek kutatómunkát. A levéltáros kollégák mellett be lehetne vonni néprajzos, valamint társadalomkutató- és szociológus szakembereket. Rajtuk kívül történelem, levéltáros és szociológia szakos egyetemi hallgatók vennének részt a táborban, valamint természetesen a technikai személyzet, gépkocsivezetők és számítástechnikusok. Ezeket a szakembereket szlovéniai és magyar egyetemekkel történő kapcsolatfelvétel után, a kutatási munkába bevonva lehetne megkeresni. A tábor résztvevőinek száma így összesen körülbelül 30 fő lenne, a felsorolt szakemberekkel kibővülve. Ugyanakkor a kutató diákokat sem középiskolások közül válogatnánk ki, hanem a munkába bevont egyetemek diákjai közül lehetne kiválasztani a résztvevőket, például tanáraik ajánlása alapján. Az egyetemi szakok közül a történelem, a néprajz és a szociológia kaphat prioritást, de meg kell említeni, hogy Szombathelyen, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen levéltár szakirány is működik. Itt a kapcsolatfelvétel mindenképpen szükséges lenne. A kutatási projekt három szakirány mentén haladna: egyrészt tovább folyhat a korábbi hagyományoknak megfelelően a levéltári iratok kutatása. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott településen ismét begvűjtenénk minden olyan iratot, amelyet 122
