20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Paksy Zoltán: Gondolatok a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor jövőjéről – Egy táborvezető elképzelései
20 éves a szlovén-magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor tulajdonosaik a kutatóknak átengednek, illetve az át nem adott értékesebb iratok digitalizáljuk. Másrészt a néprajzos kollégák feltérképezek a kutatott település néprajzi értékeit, épített és szellemi kulturális értékeit és hagyományait. Tárgyakat gyűjtenek, fényképeket készítenek, és néprajzi feltárást végeznek. A szociológus vagy társadalomkutató kollégák feladata egy olyan kérdőív felvétele a kiválasztott települések valamennyi lakójától, amelyben a közösség társadalomtörténete térképezhető fel, különös tekintettel: — a foglalkozási átrétegződés generációkon átívelő tendenciára, — a vagyoni változások követésére különös tekintettel a politikai rendszerváltozásokra és a határváltozásokra, — a helyi közösség belső kapcsolati hálójának — hierarchiájának, szerveződéseinek, konfliktusainak stb. — feltárására. A kérdőív adatain túl a korábbi generációk élethelyzetére vonatkozóan a szakemberek levéltári és egyéb statisztikai anyagok elemzésével bővíthetik a kapott eredményeket. A kutatás a 19. század elejétől napjainkig kísérelheti meg a fent említett elemzési szempontok követését. Fontos feladatot jelent — valamennyi kolléga részvételével - az oral history kategóriájába tartozó anyag feltárása, azaz a településeken élő olyan személyekkel való kapcsolatfelvétel, akiknek az élettörténete rögzítésre érdemes. A beszélgetések célzott tartalommal is készülnének, oly módon, hogy a vizsgált településeken élő emberek, közösségek 20. századi élettörténete összehasonlítható legyen, azaz, hogyan élték meg ugyanazokat az éveket Szlovéniában a szlovének, ugyanott a magyarok, és a magyarországi magyarok és szlovének. Milyen párhuzamok figyelhetők meg a határok által szétszakított családok életében, a hasonló foglalkozású, de más országban élők között stb. Mindennek eredményeként, terveink szerint olyan összevethető történeti-szociológiai anyag gyűlne össze, amely páratlan a modern kori társadalomkutatásban. Mindezzel összefüggésben a tábor időszakában meghívott előadók — elsősorban kutatók és egyetemi tanárok — tartanának tudományos előadásokat, amelyek egyrészt feltárják a társadalomkutatás eddigi eredményeket, másrészt a vizsgált térség egy-egy történeti-néprajzi kérdését ismertetik meg a résztvevőkkel. Az összegyűjtött anyagok — iratok, dokumentumok, fényképek — digitalizálása után egy önálló, a levéltárak által felállított honlapon kerülhetnének bemutatásra. Ezzel egy olyan virtuális levéltár jönne létre, ahol a kutatott településekre vonatkozó összes anyag nyitottá és az érdeklődők számára is elérhetővé válna. Itt nemcsak a falukutatásban gyűjtött anyagok jelennének meg, hanem a levéltárakban a térségre vonatkozó iratok is. Ugyancsak a honlapra kerülhetnének fel az oral history módszerre] készített interjúk, valamint a televíziós felvételek is. Lehetne változtatni a tábor helyszínein is. Eddig a határ két oldalán található szlovéniai és magyarországi településeken jártak a résztvevők egy-egy évben. Ez a 123
