Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

vetően került sor. 1867 után a kormányzat tudatosan törekedett a termelők és borkereskedők támogatására. Új üzemek létesítésekor adómentességet, szőlőtelepítések alkalmával kölcsönöket biztosítottak. A hazai szőlőkultúrában azonban a művelési technológia és a bor minősége terén csak a filoxéravész pusztítása után, az új szőlőfajták, és a korszerűbb eljárások elterjedésével történt előrelépés. A szőlőművelésnek és bortermelésnek Vas megyében régi hagyományai voltak. A legnagyobb összefüggő termőterületek a Ság-hegyen, Kőszeg környékén, a Vashegyen és a Muraszombati járás területén helyezkedtek el. Egy-egy szőlőtermő terület birtokosai gyakran már a középkor óta fennálló, bizonyos fokú önkormányzattal rendelkező közösséget, úgynevezett hegyközséget alkottak. A hegyközségi gazdák együttesen határozták meg a szüret időpontját, s szabták meg a szőlőtermeléssel, a különféle munkák elvégzésének idejével és technikájával kapcsolatos előírásokat. Nem csak a gazdálkodás és a állam haszna miatt, de a hegyközség haszna miatt is fogadta el a vármegye azt a határozatot, mi szerint a szőlő szedése vagyis a szüret a Szlovén vidéken addig tartassék vissza, amíg ez a nemes gyümölcs teljesen be nem érik, és hogy a szőlőbirtokosok olyan bort nyerjenek belőle, amit jól el lehet adni nemcsak a hazai kocsmákban, hanem külföldön is, a szőlősgazdák hasznára. Mivel országunk borai manapság ismertebbek külföldön, ezért magasabb árat kell kapni érte, ami nemcsak a szőlősgazdáknak lesz hasznára, hanem országunk hasznára is. És ha szőlőink idővel jobb helyzetben lesznek, még meg is gazdagodhatunk; ezért az első lépés a szüret, hiszen az éretlen gyümölcs rossz, az érett pedig | ravnavi. Po letu 1867 si je vlada zavestno j prizadevala pomagati vinogradnikom in vinskim trgovcem. Zagotavljala je kredite za postavljanje novih obratov in za zasajevanje vinogradov. Napredek na področju tehnologije obdelovanja in kakovosti vina so na področju domačega vinogradništva dosegli šele po opustošenju, ki jo je povzročila trtna uš, filoksera, ko so začeli uvajati nove sorte in sodobnejše postopke obdelave. Vinogradništvo in vinarstvo je imelo tudi v Železni županiji bogato tradicijo. Naj| večje vinorodne pokrajine so bile na območj ju Ság-hegy, Kőszeg, Vashegy in v murskoj soboškem okraju. Lastniki vinogradov so se j že od srednjega veka naprej združevali v ta| ko imenovane vinogradniške skupnosti, ki so imele določeno stopnjo samostojnosti. Člani vinogradniške skupnosti so skupaj določili čas trgatve in sprejemali razne predpise glede vinogradništva, z njim povezanih rokov in tehnik v zvezi Z raznimi opravili. i Nej szamo Za Orszátskoga goszpodarszt\ va i haszka, liki tüdi za obcsinszkoga GoI ricze imajoucsi vértov haszka volo, našega Vármegyöva Obcsina je dokoncsala, ka ! bránye goricz, touje brátva, i vetoi Szlo\ venszkoi okroglini naj sze dotisztoga vrej| mena nazajzadr'si, dokecs, té plemeniti szád sze szploj dozori, i snega Grünta ládavczi takse vino szpraviti morejo, ka nej szamo vdomácsi ostarijai, lihi vzünszka Drsala za dobro czejno odati, i tak za szé1 be véksi haszek dobiti mogoucsni bodejo. Ar zdaj 'se je našega Országa vino tudi v zvünszki Országai za visesko szpoznano, i potom sze vékso czejno dobiti more, sterom nej szamo Vinogradov okroglina liki czejli nas Ország vu trstvi na prej priti. I csibi po vrejmeni Goricze zbousi stališ posztavMne bűé escse sze obogatiti bi mogeo; na tou pa prvi sztopaj pri brátvi sze 70