Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

nemes nedűt ad; ezért a vármegye azt a határozatot hozta, hogy a hegyközség a szőlősgazdákkal beszélje meg, mikor kezdődjön a szüret, hogy az ne legyen kárára a hegyközségnek. Ezért lett elfogadva a határozat, hogy e hónap 18-án 10 óra körül találkozunk a muraszombati városházán. Erre az egyeztetésre várjuk a nagyobb szőlősgazdákat vagy azok megválasztott és delegált helyetteseit, hogy meghatározzuk a szüret kezdetének napját. Addig pedig a vármegye - hatáskörével összhangban - megtiltja, hogy bárki is el merje kezdeni a szüretet, különben a bíróság feladata lesz, hogy kegyetlenül megbüntesse, ahogy az le van írva, 12-14 aranyforint megfizetésére kötelezze, ezért senki se kívánja magának ezt a büntetést. (A szlovén nyelvű változatban a forrás az eredeti szöveggel és a mai szlovén köznyelvi formában szerepel.) s zatsna, ar nezreli szád lagoje, vö dozreljeni j pa viteško vino da; záto dokoncsánye Vármegyöszko je ka naj birovija z grunta J vinogradov ládavczi vküper szi dogocsi, gda bi brátva tak sze zatsnoti mogla, ka \ nebi czebj obcsini na škodo bilou. Tak zatou je odlocseni dén 18-ga etoga mejszecza vsterom v Szobiti pri Váraski hisai za goidna okoli 10 vöre vküp pridemo, na stero szpráviscse véksi Goricz vértovje esi scéjo szarni ali navküp, po zebrani i poszláni namesznikov sze pozivajo; gde sze odloucsi dén v sterom sze brátva zatsnoti má. Do tisztoga vrejmena pa sze z Vármegyöszkov oblásztjov prepovej, kaj naj niscse brátvo zatsnoti naj sze ne zasztoupi, ar birovije dusnoszt bode tisztoga, brezi vsze miloscse, ka 'se obznanyeno máte od 12 do 24 ránykov kastigati, naj szi zatogavoh niscse tou kastigo szám na szébe ne 'selej dobiti. Ne le zaradi gospodarstva in koristi države, ampak tudi zavoljo koristi gorske skupnosti je naša fupanija sprejela odločitev, naj se pobiranje grozdja oziroma trgatev v Slovenski okroglini zadrži toliko časa, dokler ta plemeniti sadež popolnoma ne dozori, in da bodo vinogradniki iz njega pridobili takšno vino, ki se bo dobro prodajalo ne le v domačih gostilnah, ampak tudi v tujini, v dobro vinogradnikov. Ker so vina naše države dandanes bolj poznana tudi v tujini, je treba zanje dobiti višjo ceno, ki ne bo v korist samo vinogradnikom te krajine, ampak tudi vinogradništvu naše države. In če bodo naši vinogradi sčasoma v boljšem položaju, bi lahko celo bogateli; a pri tem je prvi korak trgatev, saj so nezreli sadeži slabi, zreli pa dajejo žlahtno kapljico; zato je županija sprejela sklep, 71