Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Forrás: VaML Vvm. Főisp. Helyt. ir. Eln. ir. 1193/1865. Irodalom: Érkövy Adolf: Az 1863. évi aszályosság a magyar Alföldön. Pest, 1863. XVI, 103 p.; Györffy Lajos: A „rettenetes esztendő", az 1863. évi „nagy ínség" emlékzete. In: Szolnok megyei múzeumi évkönyv, 1978. Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1978. 91-103. p. Vir: VaML Vvm. Főisp. Helyt. ir. Eln. ir. J J 93/1865. Literatura: Érkövy Adolf: A? 1863. évi aszályosság a magyar Alföldön. Pest, 1863. XVI, 103 p.; Györffy Lajos: A „rettenetes esztendő", az 1863. évi „nagy ínség" emlékzete. In: Szolnok megyei múzeumi évkönyv, 1978. Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1978.91-103. p. 15. 1865. ISKOLAI ÁLLAPOTOK A BAGONYAI PLÉBÁNIA TERÜLETÉN A községi elöljárók és az iskolát felügyelő egyházi szervek által készített jegyzőkönyv (részletek) A szabadságharc leverését követően a magyarországi oktatásügy a bécsi vallás- és közoktatásügyi minisztérium irányítása alá került. Az 1850-es években végrehajtott reformok sok pozitív változást eredményeztek. Az egyik legfontosabb intézkedés a 612 éves korú gyerekek kötelező és ingyenes iskolalátogatásának elrendelése volt. Mindemellett a katolikus egyház számára is - különösen a római Szentszékkel kötött 1855. évi konkordátum után - jelentős befolyást biztosítottak. 1861 után az elemi oktatást illetően a még 1845-ben kibocsájtott tanodái szabályok léptek újra életbe. Zala megyében a legtöbb helyen a községek szegénysége akadályozta az iskola felállítását, és a létező iskolákban is nem egyszer ugyanaz a személy látta el a tanítói és jegyzői feladatokat. A falvakban általában egyosztályos kisiskolák működtek, amelyek felett 1868-ig a különböző vallásfelekezetek gyakoroltak felügyeletet. Lendva-vidéken is sok község hiányolta az iskolát, a gyerekeknek a kisebb falvakból 1865 RAZMERE V ŠOLSTVU NA OBMOČJU BOGOJINSKE ŽUPNIJE Zapisnik, ki so ga sestavili vaški odborniki in cerkveni organi ter nadzorniki šole (odlomki) Po zadušitvi boja za svobodo je Šolstvo na Ogrskem prešlo pod upravljanje dunajskega ministrstva za verstvo in šolstvo. Reforme iz leta 1850 so prinesle številne pozitivne spremembe. Eden najpomembnejših ukrepov je bila odreditev obveznega in brezplačnega izobraževanja za otroke od 6. do 12. leta starosti. Poleg tega so reforme zagotovile velik vpliv tudi za katoliško cerkev, posebno po konkordatu, ki so ga leta 1855. sklenili z rimskim Svetim sedežem. Po letu 1861 so za osnovno šolstvo ponovno začeli veljati predpisi iz leta 1845. V županiji Zala je v številnih krajih revno vaško prebivalstvo oviralo ustanavljanje šol, v obstoječih šolah pa je v mnogih primerih opravljala naloge učitelja in notarja ena in ista oseba. Po vaseh so običajno imeli manjše šole z enim razredom, nad katerimi so do leta 1868 opravljale nadzor različne veroizpovedi. Tudi v številnih vaseh lendavskega območja niso imeli šol, zato so otroci iz manjših vasi pogosto morali pešačiti 64