Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
amely a vend vidék síkbeli részének forgalmát bonyolítja le. [...] E vidék másik forgalmi irányát számos országút és egy vasút szolgálja. Mindezek az előbb említett alsólendva-muraszombat-radkersburgi országúttól észak felé ágaznak el, s a Rába völgye, Szentgotthárd és Körmend felé tartanak. Ebben az irányban halad a vidék egyetlen vasútja, a körmendmuraszombati vasút is, mely e vidéket éppen a középen szeli át. Ez a vasút - a vidék régi óhajtása - az érdekelt községek áldozatkészsége folytán jött létre, s rövid fennállása óta eló're nem látott mértékben föllendítette a vidék gazdasági életét. Ezen vasút és a vele párhuzamos országutak révén kapcsolódik be gazdasági élete a szombathely-körmend-grazi vasúthálózatba. Ugyancsak a két irányban, tudniillik Radkersburg és Körmend felé van kiépítve e vidék összes telefonés telegrámálózata is, a Mura felé és a Murán túlra egyetlenegy drót sem vezet, és a múltban sem vezetett. Ezekből nyilvánvaló, hogy e vidék valamennyi forgalmi eszköze egyrészt Radkersburg felé, másrészt a Rába völgye felé halad. Murán túlra, a szlovén területek és Jugoszlávia felé egyetlenegy forgalmi eszközünk sincs. Mezőgazdasági szempontok: A forgalmi eszközök máris mutatják e vidék gazdasági élete lebonyolódásának irányait. E vidék lakossága a gazdasági viszonyok szempontjából két részre osztható. A síkbeli rész lakosai („ravenci") termékeny szántóföldjeiken többet is termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Ezzel szemben a hegységbeli rész lakosai („goricsanci") [a] Drugi prometni smeri služijo številne državne ceste in ena železnica. Vse te se od omenjene državne ceste Dolnja Lendava-Murska Sobota-Radgona odcepijo proti severu in vodijo proti dolini Rabe, Monoštra in Körmenda. Po tej smeri je speljana tudi edina železnica, Körmend-Murska Sobota, ki to pokraji\ no prečka po sredini. Ta železnica - staj rodavna želja prebivalcev pokrajine - je j bila zgrajena z odrekanjem prebivalcev \ okoliških občin, in njeno odprtje je z neiz\ memo močjo vzpodbudilo gospodarsko i življenje pokrajine. Po tej železnici in \ vzporednih državnih cestah se gospodarsko življenje pokrajine vključuje v žei lezniško omrežje Szombathely-Kör\ mend-Gradec. Prav tako v teh dveh smereh - pro| ti Radgoni in Kormendu je zgrajeno cej lovito telefonsko in telegrafsko omrežje pokrajine, proti Muri in čez njo ni spej Ijana niti ena sama žica, pa tudi v preI teklosti ni bila nikoli. Iz tega je razvidno, da vsa prometi na sredstva pokrajine vodijo po eni stra| ni proti Radgoni, po drugi strani pa proi ti dolini reke Rabe. Cez Muro, proti slo| venskim območjem in Jugoslaviji, ni nobene prometne povezave. Kmetijski vidiki: Promet nakazuje | smer poteka gospodarskega življenja te pokrajine. Prebivalstvo tega območja se \ z gospodarskega vidika deli na dva dela. j Prebivalci nižinskega dela območja (»Raj venci«) na svojih rodovitnih poljih pride[ lajo več kakor pa porabijo. V primerjavi i z njimi pa prebivalci gričevnatega ob\ močja (»Goričanci«) zaradi goste nase\ Ijenosti in nerodovitnih tal niti zase ne 331
