Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

túl sűrű lakosság és kevésbé termékeny talaj miatt a maguk szükségletére szükséges gabonát sem tudják megtermelni. Ezért a vidékről kora tavasztól késő ó'szig ezrével mennek a mezó'gazdasági munkások magyar vidékekre, hogy a szükséges gabonát megkeressék. Evenként mintegy 600-700 vagon gabonát szereznek ilyen módon és szállítanak haza. A téli hónapokban viszont Szombathely, Gyó'r, Radkersburg, Graz, Triest ipar- és gyártelepein vállalnak munkát. Ha e vidék Jugoszláviához csatoltatnék, vajon hol fogja e szorgalmas, derék nép a megélhetéséhez szükséges gabonát megkeresni? Tán a szlovén sziklákon? [...] Megállapíthatjuk tehát, hogy e vidéknek a szlovén területekkel és Jugoszláviával egyetlen gazdasági vonatkozású kérdése nincs. [...] E vidéknek Jugoszláviához való csatolása azt jelentené, hogy az eddig bevált évszázados, természetes gazdasági fejlődést egyszerre, mintegy parancsszóra változtassuk meg. Egy nép érzésés gondolatvilágát talán lehet agitációval, vagy hatalmi szóval megváltoztatni, de a gazdasági élet útjait semmiféle agitációval se lehet bevált, természetes irányától eltéríteni. Forrás: Zala vármegye alispánjának az 1921. évben a határkiigazítás ügyében előterjesztett memoranduma. Zalaegerszeg, 1929. 89-93. p. Irodalom: Zsiga, 1996. 207 p.; Göncz, 2000. 207 p. pridelajo dovolj žita. Zato s tega območja odhaja na tisoče ljudi od zgodnje pomladi do pozne jeseni na madžarska območja na kmečka delo, da si zaslužijo potrebno zrnje. Na ta način prislužijo letno 600-700 vagonov žita in si ga odpeljejo domov. V zimskih mesecih pa odidejo na delo v industrijske kraje in \ tovarne v Szombathely, Győr, Radkersburg, Gradec in Trst. Če bi to območje priključili Jugoslaviji, le kje bi si ta | marljivi, vrli narod zaslužil svoje zrnje, I ki ga potrebuje za preživetje? Mar na slovenskih skalah? [.. J Ugotavljamo torej, da ta pokrajina s slovenskimi območji in z Jugoslavijo | nima niti ene skupne zadeve, ki bi bila j povezana z gospodarstvom. [...] Pripojitev te pokrajine Jugoslaviji bi pomenilo, J da bi se naenkrat - kakor na nekakšen ukaz - spremenil naravni gospodarski razvoj, ki je bil uspešen že stoletja. Z agitacijo in govorjenjem oblasti je možno spremeniti čustva in razmišljanje, toda poti gospodarskega življenja ni mogoče preusmeriti od svoje utečene, naravne poti in smeri z nobeno agitacijo. Vir: Zala vármegye alispánjának az 1921. évben a határkiigazítás ügyében előterjesztett memoranduma. Zalaegerszeg, 1929. 89-93. p. Literatura: Zsiga, 1996. 207 p.; Göncz, 2000. [ 207 p. 332