Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

idegen katonaság ellen fordult. 1919 elejére a magyar csapatok az érvényben lévő demarkációs vonal mögé, a Murán túlra szorították a horvát és szerb erőket. A háború utáni új európai határok kijelölésére összehívott párizsi békekonferencián a jugoszláv delegáció legtöbb követelése gyorsan teljesült. Az egészen Szentgotthárdig felnyúló Muravidékre bejelentett igényük azonban kezdetben nem talált maghallgatásra, a bizottság a területet - jelentős szláv lakossága ellenére - Magyarországnak szánta. A Tanácsköztársaság megalakulása azonban gyökeres változást hozott. Az antant a Magyarországgal szemben kidolgozott intervenciós tervek végrehajtásában komolyan számított a jugoszlávok közreműködésére. A katonai részvétel fejében ezért 1919 júliusában a konferencia a jugoszlávoknak ítélte a Muravidéket, és engedélyt adott a térség katonai megszállására is. A terület sorsáról tehát nem a nemzetiségi elvre hivatkozva döntöttek, az országhatárt a pillanatnyi politikai erőviszonyok és a nagyhatalmak stratégiai érdekei jelölték ki. A Muravidék megszállása jogilag 1920 júniusában, a Magyarországra kényszerített trianoni békediktátummal szűnt meg. Ekkortól kezdve Vas megye egykori Muraszombati járása a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. eA jugoszláv megszállás alatt álló Vendvidéken közelmúltban történt eseményeket a beszerzett információk alapján a következőkben hozom tudomására. A Vendvidéken körülbelül már egy hónap óta beszélik, hogy a magyarok a jugoszlávokat július hó 28. vagy 29-dikén megtámadják, és a Vendvidéket felszabadítják, amit a jugoszlávok komolyan is vettek, mert a vidéki jugoszláv alkalmazottak mind Muraszombatba menekültek, sőt voltak I okupatorski tuji vojski. Do začetka leta 1919 so madžarske čete potisnile hrvaške in | srbske sile za veljavno demarkacijsko črto, j prek reke Mure. Na pariški mirovni konferenci, ki je bila sklicana za določitev novih, povojnih, evropskih meja, je bila večina zahtev jugoslovanske delegacije hitro izpolnjena. Vendar j zahteva po Prekmurju, ki bi zajela območje j vse do Monoštra, v začetku ni bila uslišana. j Komisija je območje, kljub številčno močne\ mu slovenskemu prebivalstvu, namenila j Madžarski. Ustanovitev Republike svetov pa je prinesla korenite spremembe. Antanta je pri svojih intervencijskih načrtih, ki jih je izdelala zoper Madžarsko, resno računala na sodelovanje Jugoslovanov. V zameno za vojaško udeležbo, je konferenca, julija 1919, dodelila Prekmurje Jugoslovanom in I jim tudi dala tudi dovoljenje za vojaško zaj sedbo območja. Pri svoji odločitvi o usodi j območja se torej niso sklicevali na narod| nostno načelo, državno mejo so določila tre\ nutna politična razmerja sil in strateški interesi velesil. Zasedba Prekmurja je pravno prene| hala junija 1920 s trianonskim mirovnim I diktatom, ki je bil Madžarski vsiljen. Od j takrat je bivši murskosoboški okraj Železne j županije prešel pod nadoblast Kraljevine j Srbov, Hrvatov in Slovencev. Na podlagi pridobljenih informacij dajem na znanje dogodke, ki so se zgodili v bližnji preteklosti v Vendski krajini, ki je pod jugoslovansko okupacijo. V Vendski krajini že skoraj mesec dni govorijo o tem, da bodo Madžari I 28. ali 29. julija napadli Jugoslovane in j osvobodili Vendsko krajino, kar so Jugo\ slovani vzeli resno, saj so vsi jugoslovanI ski uslužbenci, ki so bili zaposleni na ob| močju, pobegnili v Mursko Soboto, še j več, nekatere družine so se celo odselile 321