Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

A muravidéki közigazgatás, illetve a helyi szám- és könyvvitel helyreállításáig a hivatalnokok az eddigi kifizetőhelyen kapják meg juttatásaikat, míg a folyó szükségletekre a ljubljanai pénzügyminisztérium megbízottja fizeti ki a pénzt. A saját számviteli egység kialakításáig ezeknek a pénzeknek az utalása a muravidéki közigazgatási hatóság folyószámlájára történik. Belgrádban, 1920. február 10. A belügyminiszter parancsára [...] felügyelő í<Forrás: ASL AS 60. DvSp. Prekmurje, škatla V., mapa 13242/1920. Irodalom: Šiftar, 1989. 33-53. p.; Zorn, 1973. 306-318. p. Dogod se kod Prekmurske uprave ne upostavi vlastito računovodstvo i knjigovodstvo, dobivače svi uslužbenki svoja beriva kod onih mesta, kod kojih su jih primali do sad, no za tekuče stvarne izdatke potrebni novac izplačivače se preko delegata Ministarstva financije u Ljubljani. Izplata svih tih suma vršiče se do uzpostave vlastitog računovodstva na tekuči račun Prekmurske uprave. 10. feb. 1920 u Beogradu Po naredbi Ministar unutrašnjih dela inspektor Vir: ASI AS 60. DvSp. Prekmurje, škatla V., mapa 13242/1920. Literatura: Šiftar, J

989. 33-53. p.; Zora, 1973. 306-318. p. 90. 1920. augusztus 12. A JUGOSZLÁV MEGSZÁLLÁS ALATT ÁLLÓ MURA MENTE HELYZETE A Muraszombati járás őszolgabírójának jelentése a főispánnak (részlet) Muraszombat először 1918 decemberében került horvát katonai megszállás alá. Amikor azonban a magyar kormány tájékoztatást kapott Wix francia alezredestől, az antant budapesti megbízottjától, hogy a megszállás engedély nélkül, jogtalanul történt, a magyarok katonai fellépésre szánták el magukat. 1919. január 3-án a vend önkéntesekkel megerősített magyar alakulatok visszafoglalták Muraszombatot. A település lakossága megkönnyebbülten fogadta a felszabadítókat, és maga is a megszálló 12. avgust 1920 POLOŽAJ PREKMURJA POD JUGOSLOVANSKO OKUPACIJO Poročilo okrajnega glavarja Murske Sobote velikemu županu (odlomek) Murska Sobota je leta 1918 prišla najprej pod hrvaško vojaško zasedbo. Ko pa je madžarska vlada dobila informacijo od francoskega podpolkovnika Wixa, komisarja antanté v Budimpešti, da je bila zasedba izvedena brez dovoljenja in je nezakonita, so se Madžari odločili za vojaški ukrep. Dne 3. januarja 1919 so madžarske enote, okrepljene z vendskimi (prekmurskimi) prostovoljci, ponovno zavzele Mursko Soboto. Prebivalstvo je z olajšanjem pozdravilo osvoboditelje in se tudi samo obrnilo proti 320