Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

és polgári kormányzatot hamarosan szét­választották, 1853-1854-ben pedig újabb közigazgatási átszervezéseket hajtottak végre. Ennek kapcsán került sor a városok és községek közigazgatásának rendezésére. A jelentősebb települések igazgatását a városi igazgatás normáinak megfelelően alakították ki, a kisebb települések pedig egyszerű, falusi községekként szerveződtek újjá. Zalában öt mezőváros (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Sümeg, Tapolca) tudott eleget tenni a városi igazgatással szemben támasztott pénzügyi, szervezeti és személyi követelményeknek. Bár ez a le­hetőség Alsólendva esetében is felmerült, a város - mint az alábbiakból kiderül ­úgy érezte, hogy nincs felkészülve az adott politikai viszonyok miatt amúgy is rendkí­vül szűkre szabott önkormányzati mozgás­térben viszonylag nagyobb szabadságot nyújtó változtatásokra. Tudatom, hogy Alsólendva község szer­vezése, 6 illetve a városi tanács létreho­zása teljességgel megengedhetetlen. Elő­ször is azért, mert az alsólendvai köz­ségi közigazgatás sem a korábbi idők­ben, amikor az a földesúri úriszék ha­talma alatt volt, sem most, amikor a szolgabírói hivatal fennhatósága alatt áll, politikai hatalmat nem gyakorolt, 7 és olyan személyekkel nem is rendelke­zett, akik arra képesítve lettek volna. Másodszor, mivel úgyszólván semmi va­gyonnal nem bír, s a pénzügyi viszonyo­kat tekintve mostani szűkös helyzeté­ben tíz éven belül aligha lesz képes va­gyonossá válni; annál kevésbé lesz húsz éven belül éppenséggel abban a hely­zetben, hogy a legjobban racionalizált izvedli ponovno reorganizacijo uprave. S to reorganizacijo je prišlo do ureditve mestnih in vaških uprav. Upravo večjih, pomemb­nejših naselij so oblikovali v skladu z nor­mami mestnih uprav, manjša naselja pa so se reorganizirala v preproste vaške uprave. V pokrajini Zala je finančnim, organizacij­skim in kadrovskim zahtevam v pogledu mestne uprave ustrezalo pet pomembnejših mest (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Sümeg, Tapolca). Čeprav je bila ta možnost obravnavana tudi v primeru Dolnje Lenda­ve, je bilo sámo mesto mnenja - kot vidimo iz spodaj navedenega -, da v tem ozko od­merjenem manevrskem prostoru, ki ga glede samouprav ponujajo politične razmere, še ni pripravljeno na spremembe, ki bi zagotav­ljale razmeroma večje svoboščine. Dajem na znanje, da je organizacija ob­čine Dolnja Lendava 6 oziroma ustano­vitev mestnega sveta popolnoma nedo­pustna. Najprej zato, ker dolnjelendav­ska občinska uprava niti v prejšnjih ča­sih, ko je bila pod oblastjo veleposest­niškega patrimonialnega sodstva, niti zdaj, ko spada pod oblast urada pomoč­nika okrajnega glavarja, ni izvajala poli­tične oblasti, 7 in tudi takšnih oseh ni imela, ki bi bili usposobljeni za to. Dru­gič, ker tako rekoč nima nobenega pre­moženja in glede finančnih razmer si ho v desetih letih glede na sedanje borne okoliščine komaj verjetno sposobna pri­dobiti premoženje; še manj ho v roku dvajsetih let v takšnem položaju, da hi lahko prenesla stroške najbolj racionali­Értsd: igazgatásának a városi követelmé­nyek szerinti átalakítása. Értsd: bonyolultabb közigazgatási felada­tokat nem látott el. Pomeni: reorganizacija uprave po zahtevah mesta. Pomeni: ni opravljala bolj zapletenih upravnih nalog. 30

Next

/
Thumbnails
Contents