Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Forrás: VaML Tótsági jár. murasz. ker. föszb. ir. Közig. ir. 725/1853. Irodalom: Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp., 1965. 5-132. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 1. Levéltári leltárak; 4.); Halász, 1986. 85-129. p. Vir: VaML Tótsági jár. murasz. ker. főszb. ir. Közig- ir. 725/1853. Literatura: Sashegyi Oszkár. A? abszolutizmuskori levéltár. Bp., 1965. 5J32. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári leltárak; 4.); Halász, 1986. 85-129. p. 4, 1853. október 19. NÉMET ANYANYELVŰ JÁRÁSBÍRÓSEGÉD KINEVEZÉSE A MURASZOMBATI JÁRÁSBÍRÓSÁG MELLÉ Megyefőnöki utasítás Agusztich Lajos járásbíró részére (részlet) A neoabszolutizmus időszakában az osztrák kormány legfőbb törekvése volt, hogy megszüntesse Magyarország közigazgatási különállását és be tagolj a az egységes birodalomba. Az igazgatási reformok a központosított államapparátus, illetve az udvarhű tisztviselőkből álló hivatalszervezet kiépítésére irányultak. A korszerű igazgatási rendszer működtetéséhez szakképzett, gyakorlott és a hatalom szemszögéből megbízhatónak ítélt személyekből álló hivatalnoki kar felállítására volt szükség, ezért a kormányzat számos külföldit, elsősorban cseheket és morvákat irányított Magyarországra. E császárhű tisztviselőket - mint az elnyomó hatalom képviselőit - a magyar lakosság érthető ellenszenvvel fogadta. Alexander Bach belügyminiszter rendeletére e tisztviselők a hivatalokban olyan zsinóros egyenruhát viseltek, mint amilyen a magyar huszárattila volt, ezért a köznyelv gúnyosan „Bach-huszárnak" nevezte el őket. O császári és királyi apostoli felsége folyó évi augusztus 25-én kelt legfelsőbb rendeletével helybenhagyni méltózta19. oktober 1853 IMENOVANJE POMOČNIKA OKRAJNEGA SODNIKA Z NEMŠKIM MATERNIM JEZIKOM NA OKRAJNO SODIŠČE V MURSKI SOBOTI Navodilo načelnika županije okrajnemu sodniku Lajosu Agusztichu (odlomek) V obdobju neoabsolutizma je bilo najpomembnejše prizadevanje avstrijske vlade ukinitev upravne samostojnosti Ogrske in njena vključitev v enotno cesarstvo. Upravne reforme so bile usmerjene v centralizacijo državnega aparata oziroma v vzpostavitev organizacije uradov iz dvoru zvestih uradnikov. Za delovanje sodobnega upravnega sistema je bilo potrebno postaviti uradništvo, ki bi ga sestavljali strokovno podkovani, izkušeni in z vidika oblasti zanesljivi uradniki. Zato je vlada poslala na Ogrsko številne tujce, predvsem iz Češke in Moravske. Cesarju zveste uradnike - kot predstavnike zatiralske oblasti - je ogrsko prebivalstvo sprejelo z razumljivo nenaklonjenostjo. Na ukaz notranjega ministra Alexandra Bacha so ti uradniki med delom nosili uniforme z vrvico, podobne ogrskim huzarjem, zato so jih ljudje zasmehljivo imenovali za »Bachove huzarje«. Njegovo cesarsko in kraljevsko apostolsko veličanstvo je s svojim najvišjim ukazom dne 25. avgusta tekočega leta bla27