Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
lő mértékű. A Mura mellékén egyesek halászatot is űznek, de az inkább mellékfoglalkozás, mivel egymagában nem nyújt alkalmat a megélhetésre. Fő termékük a kukorica, mely egyes helyeken, mint a három Beszterce környékén, a talajt kiválóan kedveli; továbbá köles és hajdina. Ezenkívül - különösen Belatinc vidékén - búza, rozs s árpa is. Ez utóbbiak a Mura folyásához közelebb fekvő, süppedékes, vízállásos helyeken nem díszlenek. Ehelyett erre túlnyomólag kukoricát termelnek. A földet igen szorgalmasan s jól munkálják meg. Munka s termelési módjuk azonos a környékbeli lakókéval. A földet - különösen a kukorica alá - keskeny közökben szántják, hogy a víz a földről jobban lefolyhasson, és hogy a víz állását a barázdákba szorítsák, nehogy a bevetett közök kárt szenvedjenek. Allatok közül nagyobb mértékben lovakat, teheneket, disznókat, továbbá házi szárnyasokat (a lúd, pulyka kivételével) tenyésztenek. Különösen a lótenyésztésre adnak sokat, ebben ritkítják párjukat. Magyarország kevés vidékén látni annyi szép s oly jól gondozott lovakat, mint náluk. [...] Mint munkaszerető, iparkodó s élelmes nép, a mezei gazdálkodás mellett bizonyos időszakokban, midőn a mezei munka nem köti le, vagy csak részben foglalja el, haszonért sok mindenre ráadja fejét. Nyáron a szegényebbek elmennek Zala megye magyar nép lakta vidékeire, Somogy megyébe aratni, csépelni, mert náluk a munka mennyisége nincs arányban a munkakeresőkével. Némelyek a közeli uradalmakban, vagy egyesektől rétet, földet vesznek fel felébe, harmadába, melyekre | se ukvarjajo tudi z ribištvom, vendar je I to bolj stranski posel, saj ribištvo sámo i ne daje dovolj za življenje. Njihov glavni S pridelek je koruza, ki ima posebno rada j tla na območjih, kakor v okolici treh j Bistric; potem sta tu še proso in ajda. j Poleg tega, posebno okrog Beltincev, tu\ di pšenica, rž in ječmen. Slednjih pa ne \ najdemo na mokrih, zamočvirjenih tleh, \ ki ležijo bliže toku reke Mure. Namesto tega tukaj povečini pridelujejo koruzo. Zemlja je marljivo in skrbno obdelana. Način dela in pridelovanja je podoben \ tistemu kot pri okoliških prebivalcih. i Zemljo - posebno za koruzo - orjejo v | ozkih brazdah, da bi voda hitreje odtek\ la, in da bi preostanek vode stisnili med j brazde, da posevki ne bi utrpeli škode. Od živine redijo večinoma konje, krave, prašiče in domačo perutnino (z izjemo gosi in puranov). Posebno velik poudarek dajejo konjereji, v tem jim ni | para. Redke so pokrajine na Ogrskem, kjer bi videli toliko lepih in tako dobro oskrbovanih konj kakor pri njih. f .. J Kot delovno, marljivo in iznajdljivo ljudstvo pa se poleg kmetovanja - v določenih obdobjih, ko jih ne zaposluje delo na polju, ali jih zaposluje samo delno I v želji po zaslužku lotijo vsega mogočej ga. Najrevnejši hodijo poleti na žetev in j mlačev na tista območja Žalske županije, kjer živi madžarsko prebivalstvo, pa v županijo Somogy, kajti pri njih doma j količina dela ni v sorazmerju z iskalci. 1 Nekateri si na bližnjih veleposestvih ali j od posameznikov najemajo zemljo iz j »polovine« ali tretjine, poleg tega morajo 260
