Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

még napszámot is szolgálnak. Feles földeket, nem egyszer kétórányi távolságban is, felvesznek, s ugyanoly távolságra járnak a napszámot leszolgálni. Az ipar s kereskedésre nagy a hajlandóságuk. Köztük csaknem mindegyiknek van mellékfoglalkozásként valamí mestersége. Egyik csizmadia, másik takács, harmadik köteles, továbbá szabó, kovács, bognár stb. Ha valamelyiknek csizmára van szüksége, ritkán vesz a vásáron, hanem vesz bőrt, s odaadja a szomszédjának vagy komájának, ki olcsóért, néha tán barátságból vagy viszontszolgálat fejében is elkészíti. Ha nadrágot vagy kabátot akar csináltatni, vesz kelmét, s a falubeli közelebbi ismerősének átadja, ki aztán becsületesen megvarrja. így van ez más szükségletnél is. Náluk az egyszerűbb, könnyebb iparágak mind képviselve vannak, s igen olcsón dolgoznak; megelégesznek, ha mesterségükben annyit kapnak naponta, mint kaszálás vagy kapálásért szolgálnak. Azért köztük iparos - kivéve Belatincot, mely inkább városias jellegű, s ahol szép számú intelligencia lakik ritkán telepedik meg, miután a paraszt mesteremberrel olcsóság tekintetében a versenyt nem állhatja ki. A vendek az ipart téli mellékfoglalkozásul tekintik. Kik azonban nevesebb iparosokká növik ki magukat, a nyári évszakokban is dolgoznak, könnyebbnek tekintvén a tű, olló s kalapács kezelését a kasza, kapa s ásó forgatásánál. Az adás-vevést, csereberét kedvelik, s ha tehetik, e szenvedélyüknek is szívesen áldoznak. Némelyek kupeceskednek, teheneken, lovakon | gospodarju odslužiti tudi dnino. Zemljo | iz polovine si pogosto najamejo v od| daljenosti tudi do dveh ur hoda in toliko I daleč hodijo tudi odsluževat dnino. Zelo so naklonjeni rokodelstvu in j trgovanju. Skoraj vsak izmed njih ima i kakšno dodatno delo kot postransko deI javnost. Eden je izdelovalec škornjev, | drugi tkalec, tretji vrvar, potem so tu še \ krojači, kovači, kolarji itd. Ko potrebu| jejo škornje, si jih le redkokdaj kupijo na j sejmu, ampak si nabavijo usnje in ga i odnesejo sosedu ali botru, da jim jih naj redi poceni, včasih kot znak prijateljstva j ali za protiuslugo. Ce potrebujejo hlače j ali plašče, si kupijo tkanino in jo odnese| jo bližnjemu znancu v vasi, ki mu jih \ pošteno zašije. Tako je tudi pri drugih rečeh. Pri njih so zastopane vse preprostejše in lažje rokodelske panoge in delajo zelo poceni; zadovoljijo se že s tem, če iz rokodelstva zaslužijo dnevno toliko, kolikor bi dobili, če bi kosili ali kopali na polju. Zato se obrtniki le redko naseljujejo mednje, saj s poceni kmečkimi rokodelci ne morejo tekmovati - z izjemo Beltincev, ki so bolj mestnega značaja in kjer živi lepo število inteligence. Vendi smatrajo rokodelstvo in obrt za J svoje zimsko postransko opravilo. Tisti \ pa, ki se razvijejo v bolj znane obrtnike, \ delajo tudi v poletnem času, kajti vrteti j iglo, škarje in kladivo je lažji posel, j kakor vihteti koso, motiko ali lopato. Radi tudi kupujejo, prodajajo in zamenjujejo, in če le morejo se z veseljem predajajo svojim strastem. Meše\ tarijo in prekupčujejo s kravami, konji 261