Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
folyamán alakították ki az ország végleges közigazgatási szervezetét, s ekkor jelölték ki a megyék és járások székhelyeit. Ennek alkalmával került napirendre a muraszombati járási székhely esetleges áthelyezésének gondolata is. A földrajzi, gazdasági feltételek és az ésszerűség követelményei azonban ebben az esetben a korábbi székhely megtartását tették indokolttá. i?" Alulírt Nagyságos császári és királyi Megyei Főnök Úrnak 3668/1853. szám alatti felszólítása folytán, a soproni császári és királyi kerületi kormánynak szervezési bizottmánya által kívánt azon tudósításra nézve, vajon a Muraszombati járás székhelyére nem volna-e célszerűbb Felsőlendvát tenni, alázatosan jelentem: miszerint e tekintetben minden esetre célszerűbb a járás székhelyét Muraszombaton megtartani, mint Felsólendvára áttenni, mert Felsólendva meredek dombon feküdvén, és körös-körül hegységtói környeztetvén, az oda való utazás - kivált őszi, téli és tavasz kezdeti időben igen nagy akadályokkal jár, s téli havazó időben a közlekedésnek olykor egészen fennakadva lenni kellene. Amúgy is azon vidék néptelen és elszegényedett lévén, a legnépesebb róna vidéknek, - kinek a hivataloknál legtöbb teendője lenni szokott - igen távol is volna. A hivatali helyiségek fogadását illetőleg Felsólendva tulajdonosa, nagyméltóságú gróf Nádasdy Lipót Úrnak van ugyan két épülete, melyet ha a hivatalnokoknak átengedne, minden hivatal abban elférne, de egyéb semmi alkalmas, arra való épületek nincsenek. Meg vagyok ugyan győződve, hogy a tulajdonos őnagyméltósága azon épü1853 je bila dokončno izoblikovana organi\ zacija javne uprave in določeni sedeži župa\ nij ter okrajev. Ob tej priložnosti je bila na dnevnem redu tudi zamisel o morebitni preI mestitvi sedeža murskosoboškega okraja. j Geografske in gospodarske razmere, pogoji ^ ter racionalnost so kazali v prid ohranitve l sedeža. r^ \ Na podlagi poziva številka 3668/1853, i podpisanega s strani milostljivega gospoi da cesarskega in kraljevskega županij| skega načelnika glede poročila, ki ga je \ zahtevala sopronska cesarska in kraljev\ ska okrožna vlada o tem, ali ne bi bilo | smotrno prenesti sedeža okraja iz Mur| ske Sobote v Gornjo Lendavo, ponižno j javljam: da je glede tega na vsak način | bolj smotrno ohraniti sedež okraja v Murski Soboti, kakor pa ga premestiti v Gornjo Lendavo, kajti Gornja Lendava leži na strmem hribovju in je vseokrog obdana s hribi, zato pri potovanjih tja | - predvsem v jeseni, pozimi in zgodaj j spomladi - nastajajo velike ovire, in \ promet v zimskem času, ko sneži, včasih \ popolnoma zastane. Tudi sicer bi bila \ tista nenaseljena in revna pokrajina pre| cej oddaljena od najbolj obljudene rav\ ninske pokrajine, katerih ljudje imajo j običajno največ opravkov v uradih. Gle\ de prostorov za urade ima lastnik Gor| nje Lendave, blagorodni gospod grof Lij pót Nádasdy dve zgradbi, ki bi jih preI pustil za potrebe urada, vsi uradi bi j imeli tam svoje prostore, vendar ni no\ benih drugih primernih zgradb. Prepri\ čan sem, da bi blagorodni lastnik sedaj \ bil pripravljen odstopiti od najemnine za \ pisarne, vendar če bi se Gornja LendaI va prodala, ali bi pri lastništvu prišlo do 25
