Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

gyár tanítókat kellene küldeni vagy az állam, vagy közmívelődési társulatok költségein. A nyelv ó'rizné meg összetartozási érzésüket az anyaországgal, és nem fulladnának el a nagy szláv tengerbe. „Nyelvében él a nemzet!" Forrás: Gruner Lajos: A kivándorlás állapota és a törpebirtokos helyzete Zala vármegyében. 1-3. [rész] = Zalamegye, 1901. júl. 21., júl. 28., aug. 4Irodalom: Kerecsényi, 1994. 97 p.; Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880-1940. Bp., 1982. 638 p. matični domovini in se ne bi utopili v velikanskem slovanskem morju. »Narod Živi v svojem jeziku!

« Vir: Gruner Lajos: A kivándorlás állapota és a törpebirtokos helyzete Zala vármegyében. 1-3. [rész] = Zalamegye, 1901. júl. 21., júl. 28., aug. 4Literatura: Kerecsényi, 1994. 97 p.; Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880-1940. Bp., 1982. 638 p. 54. 1902. január 9. IZRAELITA HITKÖZSÉG MURASZOMBATON Részlet a hitközség alapszabályaiból A Muravidék területén a 18. században letelepülő' s általában földesúri védelmet élvezó' zsidók központjai két mezővárosi rangú településen, Alsólendván és Muraszombatban jöttek létre. Alsólendván az önálló közösség 1837-től dokumentálható. A hitélet vezetését 1844-től 1860-ig Frischauer Áron, 1861 és 1892 között Schacherlesz Mózes, 1894-től dr. Rudolfer Antal látta el. Az 1868-ban felépült új templomban 80 férfi és 60 női ülőhelyet alakítottak ki. Muraszombatban az összeírások 1725-ben 3, 1736-ban 2, 1746-ban 3, 1798-ban 2, 1813-ban 5, 1822-ben 13 zsidó családról adtak számot. Fényes Elek 1836-ban 98 főről tudósított. A 19. század első felében feltételezhetően Szalónakhoz tartoztak, mert tagjai oda fizették a türelmi adót 1818ban, és 1850-ben a türelmi adó megváltásához való hozzájárulásukat is. 18529. januar 1902 JUDOVSKA VERSKA OBČINA V MURSKI SOBOTI Odlomek iz pravilnikov cerkvene občine Središči Judov, ki so se na območje Prekmurja naselili v 18. stoletju in v splošnem uživali zaščito gosposke, sta bili Dolnja Lendava in Murska Sobota, dve naselji, ki sta imeli rang mesta. V Dolnji Lendavi je samostojna skupnost dokumentirana z letom 1837. Vodstvo verskega življenja je od leta 1844 do 1860 opravljal Áron Frischauer, v letih 18611892 Mózes Schacherlesz, od leta 1894 pa dr. Antal Rudolfer. V novi cerkvi, ki je bila Zgrajena leta 1868, je bilo 80 sedežev za moške in 60 sedežev za ženske. Število judovskih družin v Murski Soboti je bilo na podlagi popisa naslednje: leta 1725 tri, leta 1736 dve, leta 1746 tri, leta 1798 dve, leta 1813 pet in leta 1822 trinajst. Elek Fényes je leta 1836 poročal o 98 osebah. V prvi polovici 19. stoletja so spadali predvidoma k Szalónaku (Scluaining, danes Avstrija), saj so člani leta 1818 tja plačevali davek na versko toleranco in leta 1850 tudi prispevek za svoj 190