Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
ben már önálló rabbinátus (anyakönyvezési feladatokat is ellátó lelkészi kerület) volt, jogköre 6 településre - Muraszombat, Andreic, Hidegkút, Bodonc, Ivanóc, Tessanóc - terjedt ki. A községek száma 1880-ig 35-re nó'tt. Az 1867. évi kiegyezést követő gazdasági fellendülésben jelentős szerepet játszó muraszombati zsidóság 1870-ben a lakosság 19,7 százalékát (287 fő), 1881-ben 17,4 százalékát (311 fő) alkotta. Számarányuk 1900-ban és 1910-ben 8,5 százalékra csökkent, 1921-ben 2930 fős népességből 179-en (6,1 százalék) voltak a zsidók. Önálló hitközséggé alakulásának pontos ideje nem ismert. Az izraelita nőegylet 1882ben, a kongresszusi szabályzatok alapján szervezett muraszombati jótékony célú temetkezési egylet - Chevra Kadisa 1883-ban, az izraelita ifjúság önsegélyző egylete 1892-ben alkotta meg alapszabályait. A hitközség 1887-ben már iskolát tartott fenn, ahol az oktatás németül folyt. (1891-ben, a kántori állásra meghirdetett pályázatban már kitételként szerepelt, hogy a nyertes a hitoktatást csak magyar nyelven végezheti.) A hitközség új alapszabályát dr. Ritscher Samu elnök és Hoffmann Manó hitközségi jegyző 1902-ben küldte meg a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz láttamozás céljából. A 20. század elején még meglévő jegyzőkönyvei 1891-től kezdődtek. 1897-től 1905-ig dr. Frank József, 1908 és 1911 között dr. Schweiger Albert rabbi irányította a hitközség vallási életét, majd munkájukat 1914-ben dr. Kis Henrik folytatta. 1908-ban hosszas készülődés után új templomot kezdtek építeni, amelyre 60.000 korona, törlesztéses kölcsönt vettek fel. Az 1905-ben egészségtelen és közveszélyes volta miatt bezárt régi épület helyén - a Lendva utcában - 1908. augusztus 31-én felavatott zsinagógát Baumhorn Lipót budapesti műépítész tervezte. Ezen kívül szép községház és paplak is a hitközség rendelkezésére állt. odkup tega davka. Leta 1852 so imeli že sa\ mostojni rabinat (duhovniško okrožje, ki je | opravljalo tudi naloge vodenja matične knji\ ge) , njegova pristojnost je zajemala 6 naselij: j Mursko Soboto, Andrejce, Cankovo, BodonI ce, lvanovce in Tešanovce. Število občin se je \ do leta 1880 povečalo na 35. Murskosoboški j Judje, ki so po avstro-ogrski poravnavi leta 1867 imeli pri gospodarskem razvoju pomembno vlogo, so leta 1870 predstavljali 19,7 odstotkov prebivalstva (287 oseb), leta 1881 pa 17,4 odstotkov (311 oseb). Njihovo število se je v letih 1900 in 1910 znižalo na 8,5 odstotkov, leta 1921 pa je bilo od 2930 prebivalcev le še 179 oseb Judov (6,1 odstotkov). Natančen datum nastanka samostojne verske skupnosti oz- občine ni znan. Judovsko Žensko društvo je svoja osnovna praviki sprejelo leta 1882, murskosoboško dobrodelno pogrebno društvo, organizirano na podlagi kongresnih pravil - Chevra Kadisa - leta 1883, društvo judovske mladine za samopomoč pa leta 1892. Verska občina je leta 1887 Že vzdrževala svojo šolo, kjer je pouk potekal v nemščini. (Leta 1891 je bil v razpisu za službo organista naveden pogoj, da se verouk izvaja samo v madžarskem jeziku) . Nov staI tut verske občine sta predsednik dr. Samu Ritscher in notar verske občine Manó Hoffmann leta 1902. poslala Ministrstvu za verstvo in šolstvo z namenom vidiranja. Zapisniki, ki so v začetku 20. stoletja še obstojali, so nosili začetno letnico: 1891. Od leta 1897 do 1905 i je versko življenje verske občine vodil rabi dr. j József Frank, v letih 1908-1911 dr. Albert j Schweiger, njuno delo je leta 1914 nadaljeval j dr. Henrik Kis. Leta 1908 so po dolgotrajnih pripravah začeli graditi novo cerkev, za katero so najeli 60.000 kron kredita. Sinagogo, ki je bila postavljena na mesto stare Zgradbe, - ki so jo leta 1905 zaprli, ker je bila nezdrava in dotrajana ter že splošno nevarna - je projektiral Lipót Baumhom arhitekt iz Budimpešte. Novo sinagogo so odprli 31. avgusta 1908, stala je v Lendavski ulici. Razen tega sta bili verski skupnosti na voljo tudi lepa hiša in župnišče. 191
