Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Legjelentékenyebb volt a kivándorlás még az Alsólendvai járásból, hol a lakosi körjegyzőségből 10 év alatt 130 egyén vándorolt ki, a lendvai körjegyzőségből csak 3 család, a cserencsóci jegyzőkerületból 76 egyén, kik kizárólag Horvát-Szlavonországba mentek jobb hazát keresni. Visszatért ezekből 12 egyén. De ezen kivándorlók közül igen kevés kisgazda volt, a legtöbb egyén a mezei munkás néposztályból való volt. Ujabban nem is emelkedik a kivándorlás. Káros következményei ezen kivándorlásnak nem voltak. Speciális okok voltak ezen vidéken: a birtok túlságos feldarabolása, sűrű népesség, a talaj magas ára. Pénzt haza a kivándorlók nem küldtek, mert családtagjaikkal mentek el. [...] Ha pedig végre azt kutatnók, vajon ezen elszakadott testvéreink sorsa hogyan alakul új hazájukban, úgy megnyugvással konstatálhatjuk, hogy a legtöbb esetben ők meg vannak elégedve, és ha dolgoznak ott - mert dolgozni, fáradni ott is csak kell - lassan vagyonilag is gyarapodnak. Mindazok, kik ezen magyarországi kivándorlókkal a szomszéd Horvát-Szlavonország különféle vidékein találkoztak - mint e sorok (rója maga is - örömmel láthatják, hogy ezen kivándorlók békében, megelégedésben élnek. [...] De egy körülménnyel mégis számolnunk kell ezen kivándorlóit honfitársaink sorsánál. Anyanyelvükön oktatást nem nyernek, hazafias lelkipásztorok őket nem gondozzák. Néhány generáció, és elfelejtik anyanyelvűket. E tekintetben a magyar társadalom mulasztást követ el. Mert azon helyekre, hol tömegesebben laknak a magyar bevándorlók, maNajvečje izseljevanje je bilo zaznati j iz okraja Dolnja Lendava, kjer se je iz i okrožnega notariata Lakoš v 1

0 letih izselilo 130 ljudi, iz lendavskega okrožnega notariata samo 3 družine, iz črenšovskega okrožnega notariata 76 oseb, ki so se odselile izključno na Hrvaško-Slavonijo, da bi si poiskale boljšo domovino. Vrnilo se je vsega 1

2 oseb. Izmed teh izseljencev je bilo zdo malo malih kmetov, j največ jih je bilo poljskih delavcev. Po \ novem se izseljevanje ne povečuje več. To izseljevanje pa ni imelo škodljivih j posledic. Posebni razlogi na tem območj ju so bili: prevelika razdrobljenost ^em! Ije, gosta naseljenost, visoka cena zemlje. Izseljenci denarja niso pošiljali domov, ker so odšli s svojimi družinami. [...] v Ce pa bi hoteli raziskati, kakšna je usoda naših izseljenih bratov in sester v novi domovini, bi lahko ugotovili, da so v večini primerov zadovoljni, in Če delajo - kajti delati in truditi se morajo tudi tam - se počasi tudi premoženjsko razvijajo. Vsi, ki se v različnih krajih sosednje Hrvaške-Slavonije srečujejo z izseljenci iz Ogrske - kakor tudi pisec teh vrstic - z veseljem ugotavljajo, da izseljenci živijo mimo in zadovoljno. [...] Toda glede usode teh izseljencev pa vendarle moramo računati s posebno okoliščino. Nimajo namreč izobraževanja v | svojem maternem jeziku in zanje ne j skrbijo rodoljubni dušni pastirji. Se ne| kaj generacij, pa bodo svoj materni jezik pozabili. Madžarska družba je v tem i pogledu storila napako. Kajti morala bi j v kraje, kjer madžarski izseljenci živijo I množično, poslati madžarske učitelje na | stroške države ali kulturnih društev. Je| zik bi ohranjal njihov čut pripadnosti k 189