Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

ségünk van arra, hogy a külföld előtt megmutassuk, hogy itt nem egy összekevert, különféle nemzetiségű polgárokból álló nép lakik, hanem igenis egy erős, egy életképes, egységes magyar nemzet él. Forrás: K. Gy.: Magyarosodjunk. = MV 1900. ápr. 1. 1-2. p. Irodalom: Karády Viktor - Kozma István: Név és nemzet. Családnév-változás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Bp., 2002. 378 p.; A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai, 1848-1993. Főszerk. Balogh Sándor; szerk. Sipos Levente. Bp., 2002. 759 p. kažemo tujini, da tukaj ne živi nekakšno mešano ljudstvo, ki bi ga sestavljali državljani različnih narodnosti, ampak Zares močan, za življenje sposoben, enoten madžctrski narod. Vir: K. G>; Magyarosodjunk. =MV J 900. ápr. 1. 1-2. p. Literatura: Karády Viktor - Kozma István: Név és nemzet. Családnév-változás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Bp., 2002. 378 p.; A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai, 1848-1993. Főszerk. Balogh Sándor; szerk. Sipos Levente. Bp., 2002. 759 p. 51. 1901. február 17. A KÖRMEND-MURASZOMBAT VASÚTVONAL SZERVEZÉSE Pósfay Pongrác főszolgabíró jelentése A 19. század nagy ipari találmánya, a vasút rengeteg haszonnal járt. A gazdaság ugrásszerű fejlődése elképzelhetetlen lett volna nélküle, emellett közelebb hozta egymáshoz az ország messzebbfekvő vidékeit, az emberi kapcsolatok is sokrétűbbé válhattak általa. Nem véletlen, hogy az olyan eldugottnak számító, erősen periférikus területek is, mint a Mura menti, minél előbb szerettek volna vasúti összeköttetést az ország belső részeivel, mivel ettől remélték gyarapodásuk elindulását. A Magyarországon az 1840-es években beinduló vasútépítés során az 1880-as évekre szinte hiánytalanul kiépítették a főközlekedési hálózatot. Ezt követték az 17. februar 1901 ORGANIZACIJA ŽELEZNIŠKE PROGE KÖRMEND-MURSKA SOBOTA Poročilo okrajnega glavarja Pongráca Pósfayja Velik industrijski izum 19. stoletja - železnica - je prinesla velikanske koristi. Brez nje si skokovitega razvoja gospodarstva niti zamisliti ne bi mogli, poleg tega je povezala oddaljene pokrajine države in prispevala, da so postali stiki med ljudmi tesnejši. Ni slučaj, da so tudi bolj skriti, močno periferni kraji, kakor ti. Slovenska krajina, kar najhitreje Želeli dobiti železniško povezavo z notranjostjo države, saj so si od tega obetali razvoj svojega kraja. Na Ogrskem so železnico začeli graditi okrog 1840. in glavno prometno mrežo so do leta 1880 skoraj v celoti zgradili. Nato so sledile tako imenovane proge lokalnega inte176